Aki a jelen helyzetben a demokrácia vagy a jogállam bukását vizionálja, rövid távú politikai érdekek mentén magát a demokratikus kultúránkat gyengíti.
„A stílus...
Ezek közül számunkra talán a legfontosabb az alkotmánymódosítás stílusa. A alkotmánymódosítás körülményei és folyamata, az Alkotmánybíróság döntéseit követően hatályon kívül helyezett rendelkezések alkotmányba emelése, azt jelzi, hogy a kormány számára ebben az esetben a legfontosabb az alkotmányozó hatalom erejének felmutatása, a kormányzati potenciál demonstrálása volt. Nem szeretjük a nyers erő nyelvét a politikában, bár nem tagadjuk, hogy enélkül nincs politika. Számunkra a politika valódi természete a vitában és a viták eredményeképpen kialakuló döntésekben illetve kompromisszumokban rejlik, melyek képesek a politikai hatalom erőközpontú természetét megszelídíteni és kontroll alatt tartani. Ilyen, a közvélemény széles körében vitatott kérdések egyszerű erőfölénnyel történő eldöntése szerintünk rossz üzenet. Továbbá nem is elegáns, mivel pontosan a kétharmad birtokában kellene gesztusokat gyakorolni, ezzel megmutatva a kormányzat valódi »erejét«. Hiányoljuk tehát a kompromisszumkészséget és az önmérsékletet, de égető szükségét éreztük volna az elmúlt években a nagyvonalúságnak és az alázatnak is. »A kiérdemelt bizalmat meg kell tartani, ezért akármilyen elsöprő fölénnyel is győztünk a mai napon, a következő évek során számunkra a legfontosabb a szerénység és az alázat kell, hogy maradjon.« - mondta Orbán Viktor 2010. április 11-én. Pontosan ez a két elem hiányzik ebből az alkotmányozó gesztusból. Hiányoljuk azt a stílust, amely túlmutatott volna a nyers erő kétségtelenül hatékony politikáján.
… és a tartalom
Az alkotmánymódosító csomag tartalmi tekintetben számos olyan elemet tartalmaz, amelyekről már első pillanatban is nyilvánvalónak tűnik, hogy nem alkotmányban kell szabályozni: többek között a hajléktalan-kérdés vagy a kampányműsorok médiamegjelenését szabályozó passzusok egyértelműen ebbe a kategóriába tartoznak, de kétkedve fogadjuk a pártállami múltról szóló, túlságosan is hosszúra nyújtott részt is. Bármennyire is egyet tudunk érteni a céllal, vitatni lehet azt, hogy vajon a hallgatói szerződés kérdése alkotmányjogi szabályozást igényel-e. Konzervatívként nem tartjuk ördögtől valónak a család fogalmának konkretizálását, sőt az egyházakról szóló passzusok esetében sem elképzelhetetlen, hogy alkotmányos rendelkezések szabályozzák elismertségüket. Összességében problémásnak találjuk azonban azt az eljárást, amely politikai vitákat az adott kérdések alkotmányba emelésével kívánja megoldani, részben azért, mert a demokrácia megköveteli a politikai kérdések vitathatóságát, másrészt azért, mert ez az eljárás az alaptörvény stabilitását veszélyezteti.”
„Egy demokratikus rendszerben a törvényeket nem lehet egy konkrét politikai szereplő közéletből való kiszorításának szándékával megalkotni, különösen nem visszamenőleges hatállyal.”
Mennyire felkészült Európa a válságokra? Karácsony Ádámmal az uniós készletezési stratégiáról, Brüsszel háborús hangulatáról és a Régiók Bizottságában elfogadott jelentéséről beszélgettünk.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
A megújulás nem választható lehetőség a nemzeti oldalon, hanem szükségszerű.
Senki sem érti hogy ennek tulajdonképpen mi faszom értelme volt, hogy a fenébe tudott egy ilyen zavarodott kis pukkancs lenyúlni másfél évtizedet milliók életéből.
A budapesti Fidesz új frakcióvezetője elárulta, milyen javaslatokkal készülnek.
A jobboldali politikus alaposan felborzolta a kedélyeket Franciaország lehetséges jövőbeli szerepvállalása kapcsán.
