Feladta az egyik uniós tagállam: tárt karokkal várnak több százezer migránst
A reform 2025 májusától lép életbe.
Nem kell lángésznek lenni ahhoz, hogy belássuk: az állami kitüntetések rendszerével valami nagyon nincs rendben: nem a teljesítmény, hanem a hűség az, ami számít.
„Mind a bal-, mind a jobboldalra igaz volt az utóbbi jó néhány esztendőben, hogy aszerint díjazta a »teljesítmény alapján« az adott terület »legjobbjait«, hogy azok az adott oldal holdudvarába tartoztak-e, vagy sem.
Ám mielőtt az ember elkeseredne azon, hogy ez magyar jelenség: a nálunk jóval szerencsésebb sorsú Nagy-Britanniában sem megy másként az állami kitüntetések kiosztása. 2012 elején a Konzervatív Párt például olyan személyeket jutalmazott lovagi címmel, vagy érdeméremmel, akik komoly pénzeket pumpáltak a párt házikasszájába. A Munkáspárt akkor keményen kritizálta a konzervatívokat azért, mert a holdudvarnak osztogat állami kitüntetéseket – ahogy az MSZP is kritizálta a konzervativizmustól már jó messzire vetődött Fideszt. Pedig az ő idejükben még durvábban zajlott ugyanez a procedúra, olyannyira, hogy a Királyi Ügyészi Szolgálat is vizsgálta az ügyeket. Végül nem emeltek vádat senki ellen, mivel nem tudták kimutatni, hogy közvetlen kapcsolat lenne a pártfinanszírozás és a díjazás között.
Azonban nem kell lángésznek lenni ahhoz, hogy belássuk: az állami kitüntetések rendszerével valami nagyon nincs rendben: nem a teljesítmény, hanem a hűség az, ami számít. Éppen ezért az állami díjazások rendszere komoly reformra szorul, olyannyira, hogy akár el is lehetne törölni azt: szakmai grémiumokra kellene bízni a szakmai, teljesítményalapú kitüntetések odaítélését. Viszont a sajtó esetében nem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra, ahogy azt Balog Zoltánék tervezik. Mert attól, hogy »az újságírókat és munkahelyeiket hivatalból felügyelő hatóság« tünteti ki az újságírókat, még nem oldódik meg a probléma. Főleg, ha annak a hatóságnak a tagjai ugyancsak pártemberekkel vannak tele. Erre a »kreatív« nem számított az imént idézett Pál Zsombor sem.
Ám az állami kitüntetések esetleges eltörlésével a probléma valós társadalmi gyökerei nem változnának meg: elkeserítő ugyanis, hogy a teljesítménynél előbbre való az, hogy kinek milyen kapcsolatai vannak. Ez ellen a »protekciós kultúra« ellen kellene valójában tenni valamit. Ám a Bölcsek Kövével sajnos nem rendelkezem, így egyelőre számomra is rejtély, hogyan lehetne ezt kivitelezni.”