„Kétségtelen, hogy a jóllétünket inkább növelné, ha többen lennénk cselekvők. Nemcsak azért, mert ténylegesen saját lábára állna az ország, hanem mert a kutatások (és saját tapasztalat szerint) a cselekvő élet növeli a jóllétünket akkor is, ha ténylegesen az élet nem ad többet nekünk.
Magyarországon pedig azt sem mondhatjuk, hogy kicsi a mozgásterünk. Minden látszat ellenére nem olyan rossz itt élni. Nyugodtan megengedhetnénk magunknak, hogy jobban érezzük magunkat, ahogy azt is, hogy éljünk a lehetőségeinkkel. Megint egy kutatás: 2009-ben a Gallup által végzett szubjektív életminőség felmérés szerint a világ 120 országa közül Zimbabwe, Haiti és Burundi után (34,6–40,3%) Magyarországon volt a legmagasabb (34%) azoknak az aránya, akik az életminőségüket rossznak minősítették és azt gondolták, hogy a következő 5 évben is ilyen marad. Ugyanakkor az International Living objektív életminőség felmérése szerint, Magyarország a világ országai között a 18. helyen áll. (Az objektív életminőség nem a gazdasági helyzetet jelenti!)”