„Például, mi van, ha azok, akiket egy szervezet, mondjuk a HAHA rávesz arra, hogy menjenek együtt tüntetni velük, megkérdik, hogy »hello, de ki szervezi?« Ekkor azt kell mondania a HAHA főszervezőknek, hogy »zsrzsgdzsghfgszsgdh« ? És mi van, ha valaki azt mondja, »bocs, nem hallottam« ?
Másodpercek alatt ott vagyunk, hogy egy civil szervezet működése elemi szinten korrumpálódik. Az ilyesmi nem vicc, nem poénos, nagyon kemény dolog. Értsd, adott egy civil szervezet, és közülük valakik tudják, hogy kik szervezik a tüntit, a többiek meg csak jöhetnek biodíszletnek.
Oszd meg és uralkodj. Ezzel a kis gesztussal, hogy »maradjon a mi kis titkunk, ki szervezi a tüntit«, a tüntetésszervezők éket vertek egy civil közösség és azok vezetősége közé, létrejöttek azok, akik egyenlőbbek az egyenlőknél. Ez gáz. Vagy nem?
Egy társadalomnak szüksége van a tüntetésekre, azért is mennek el az emberek. A tüntetésszervezők azonban nem saját profitra szervezik a tüntetést, hanem a közösség javára. Nem dolgozhatnak saját »zsebre«. Abban a másodpercben, hogy egy tüntetésszervező társaság azt várja a tüntetés leendő résztvevőitől (a társadalomtól), hogy úgy menjenek el, hogy nem kötik az orrukra, hogy kik találták ezt ki, kik szervezték ezt meg – felrúgják a kölcsönös és kollektív bizalom intézményét. Így máris uralkodnak, hatalomra tettek szert egy társadalom felett. Lesznek, akik a tüntetés végfelhasználói lesznek, akik elmennek, mert a csatlakozott civil szervezetek odaviszik őket, de ők maguk nem tudhatják, hogy kik szervezték ezt. Ez egy olyan hierarchia, ami semmilyen demokráciáért küzdő szervezetben nem engedhető meg. (kivéve Budapesten)”