„A nagyüzemi gazdálkodás pénzben kifejezhető hátrányai tehát a következők: 1. Sokkal kevesebb embert tart el, megközelítőleg csak egy tizedét annak, akiket a családi gazdaság tart el. 2. A természettel együttműködve gazdálkodó család, --történelmileg bizonyítottan,--tud csak több, egészséges utódot nevelni, ami napjainkban egész Európában, de különösen nálunk, már közgazdasági kérdéssé is vált. Ugyanis utódok nélkül nem lesz ki eltartja a kiöregedő nemzedéket. 3. Csak a családi gazdaság tudja fenntartani a megművelt föld termőerejét, tudja kialakítani a gazdaságnak megfelelő állatállományt, mellyel nemcsak megműveli a földet és kihasználja, értékesíti a mezőgazdasági termelés egészét. A melléktermékek takarmányként való felhasználását, az állati trágyával pedig fenntartja a föld termőképességét. 4. Nem utolsó sorban a családi gazdálkodásból megélő emberek magukat a nemzet hasznos, és azt fenntartó tagjának tekinthetik, mikor lakóhelyükön, hasonló hivatású társaikkal, eleven, egymást bátorító és egymással összefogó műveltségbeli és érzelmi közösséget alkotnak, a nép évszázados kultúráját tovább éltetve és belőle életértelmet, életcélt is nyerve. A nemzetnek büszkén elkötelezett, hivatását látó emberek alkotó közösségére van szüksége, nélkülük minden jó, jövőt építő politikai, a társadalmat építő, életminőséget javító terv megvalósíthatatlan. Ennek nélkülözhetetlen értékét nehéz lenne a költségvetésben pénzzel kifejezni.
Mire van hát szükségünk nemzetünk megújulásának elősegítésében? Mindenesetre elsősorban olyan emberekre, akik nem törődnek politikai pályafutásukkal, ha a megismert eszméik mellett kitartanak, és ezért nem neveznénk magatartásukat pálfordulásnak. Nagy szolgálatot tenne egy megújult nemzet ügyének az, ha a jövőben jobban átláthatóvá tennénk mindazt, amit tettünk, amit tennünk kellene és azt is, ami pillanatnyilag akadályozza azt megtenni, amit meg kellene tennünk. Például a föld ügyében nyilvánosságra hoznánk az kormány 2010-ben megfogalmazott programját, és az azon szükségszerű megalkuvások miatt tett változtatásokat is. Ha nyilvánosságra hoznánk a földbérletekre kiírt pályáztatások nyerteseit és az elutasítottakat is,a szükségszerű megalkuvások indokaival. Az eltitkolt, vagy csak egyszerűen elhallgatott tények mindig túlzó és igaztalan spekulációkat gerjesztenek. A tények megismertetése csak segítheti az egész nemzet javára elkötelezett kormányt.”