Jó lenne, ha ballibek is végre megértenék, hogy a mai magyar jobboldal nem eredezteti magát egyik a két világháború között létezett jobboldali párttól sem.
„Megint kibújt a szög a zsákból. Nem csak hogy kiderült, hogy Matolcsy családjában egy–két háborús bűnössel találkozhatunk, hanem ez a fideszes miniszter még megpróbálja mentegetni is ezt a főnácit.
Egyrészt Matolcsy nem mentegette a családját. De ha mentegette volna is, hát ki ne tenné ezt a saját családjával?! Az egészben az a gusztustalan, hogy maga Ungváry érvel az interjú elején, hogy a kormánytagok zsarolhatóak és ezért nem történik meg a múlttal való szembenézés. Majd pontosan ő megy bele a legolcsóbb politikai támadásba. Nem mondja ki a kollektív bűnösség elvét, de sugallja és kevés undorítóbb dolog van, mint az egymás felmenői közötti vájkálás. Ha van valami, ami nem segíti a múlttal való szembenézést, akkor az pontosan ez. És ez aljasság Pokorni esetében, Schiffer András esetében és Matolcsy esetében egyaránt.
Érthető, hogy megy a rugdalózás, mivel hosszú idő után a jobboldal végre nem megy el szó nélkül az antiszemitizmus mellett. Láthatólag a túloldalt ezzel egyrészt nem tudnak mit kezdeni, másrészt nem szeretnék feladni pozíciójukat, hogy ők legyenek a kisebbségek kizárólagos védelmezői. Hogy ez használ–e a zsidóságnak, vagy bármelyik magyarországi kisebbségnek? Nem számít.
Azt viszont jó lenne, ha ballibek is végre megértenék, hogy a mai magyar jobboldal nem eredezteti magát egyik a két világháború között létezett jobboldali párttól sem. Semmilyen közösséget nem vállal vagy vállalt egyikkel sem. A mai magyar jobboldal ezért nem felelős sem a zsidóság, sem a németség tragédiájáért.”
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
A Beneš-dekrétumok mai következményei és a börtönfenyegetés ellen szólalt fel.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A spanyol szerző szerint csak egy erősebb uniós együttműködés képes versenyképes választ adni a globális kihívásokra; ennek akadályai lehetnek azok az országok, amelyek vétóval élnek vagy lassítják a döntéshozatalt.
A vásárlásra ösztönző visszaszámlálások inkább egy meghosszabbított black fridayt idéznek, mintsem a lelki elmélyülés és a csend időszakát. A modern karácsony igazi kihívása talán az, hogy megtanuljunk választani. Gianni Annoni írása.
