A költségvetés kockázatai a következő években

„A devizatartalékok 2009 és 2011 között bekövetkezett jelentős növekedése önmagában is fokozza az MNB eredménye negatívvá válásának kockázatát, hiszen minél nagyobb a devizatartalék mértéke, annál nagyobb összegű lehet a devizatartalékok kihelyezésének kamatbevétele és a devizatartalékokat finanszírozó források kamatkiadásainak különbözete.

E költségvetési kockázatra már az Európai Bizottság 2012. őszi előrejelzésében is felfigyelt. A Bizottság előrejelzése ugyanis azzal számolt, hogy az MNB a 2013. évben veszteséges lesz, és ezért a központi költségvetésnek 2014-ben a GDP közel fél százalékának (150 milliárd forintnak) megfelelő térítési kötelezettsége keletkezik. Emiatt a bizottság előrejelzése szerint 2014-re GDP 3,5%-ára emelkedik a magyar államháztartási hiány.

Kockázatok a jegybanki tartalék körül

Nekünk is fel kell hívnunk a figyelmet két további, a fent elemzett helyzetből eredő kockázati tényezőre. Az első az, hogy a devizatartalékokat csak kisebb arányban lehet majd az irányadó vagy annál is alacsonyabb jegybanki kamattal kamatozó forrásokból finanszírozni. Például a központi költségvetés betétállománya csökken, a készpénzállomány ismét mérséklődni kezd, a kereskedelmi bankok forintlikviditása szűkül.

A másik kockázatot növelő tényező az, hogy a devizatartalékok növekedésére egy olyan időszakban került sor, amikor a forint árfolyama viszonylag gyenge volt. Következésképpen a devizatartalékok átlagos beszerzési árfolyama megnőtt. Ez pedig azt eredményezi, hogy deviza eladásával az MNB már csak viszonylag kisebb árfolyam-nyereséget tud realizálni ahhoz a helyzethez képest, amikor devizatartalékának meghatározó részét az erősebb forint-árfolyamon beszerzett deviza tette ki. Ugyanakkor mérsékli a veszteségessé válás kockázatát az irányadó jegybanki kamat mérséklése.”