A devizatartalékok 2009 és 2011 között bekövetkezett jelentős növekedése önmagában is fokozza az MNB eredménye negatívvá válásának kockázatát.
„A devizatartalékok 2009 és 2011 között bekövetkezett jelentős növekedése önmagában is fokozza az MNB eredménye negatívvá válásának kockázatát, hiszen minél nagyobb a devizatartalék mértéke, annál nagyobb összegű lehet a devizatartalékok kihelyezésének kamatbevétele és a devizatartalékokat finanszírozó források kamatkiadásainak különbözete.
E költségvetési kockázatra már az Európai Bizottság 2012. őszi előrejelzésében is felfigyelt. A Bizottság előrejelzése ugyanis azzal számolt, hogy az MNB a 2013. évben veszteséges lesz, és ezért a központi költségvetésnek 2014-ben a GDP közel fél százalékának (150 milliárd forintnak) megfelelő térítési kötelezettsége keletkezik. Emiatt a bizottság előrejelzése szerint 2014-re GDP 3,5%-ára emelkedik a magyar államháztartási hiány.
Kockázatok a jegybanki tartalék körül
Nekünk is fel kell hívnunk a figyelmet két további, a fent elemzett helyzetből eredő kockázati tényezőre. Az első az, hogy a devizatartalékokat csak kisebb arányban lehet majd az irányadó vagy annál is alacsonyabb jegybanki kamattal kamatozó forrásokból finanszírozni. Például a központi költségvetés betétállománya csökken, a készpénzállomány ismét mérséklődni kezd, a kereskedelmi bankok forintlikviditása szűkül.
A másik kockázatot növelő tényező az, hogy a devizatartalékok növekedésére egy olyan időszakban került sor, amikor a forint árfolyama viszonylag gyenge volt. Következésképpen a devizatartalékok átlagos beszerzési árfolyama megnőtt. Ez pedig azt eredményezi, hogy deviza eladásával az MNB már csak viszonylag kisebb árfolyam-nyereséget tud realizálni ahhoz a helyzethez képest, amikor devizatartalékának meghatározó részét az erősebb forint-árfolyamon beszerzett deviza tette ki. Ugyanakkor mérsékli a veszteségessé válás kockázatát az irányadó jegybanki kamat mérséklése.”
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.
Az idő gyorsan fogy, az új német kormánynak a gazdaság megmentése érdekében a legrettegettebb tabunak, az adósságféknek kell nekimennie. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lesz szükség. A cél mindenképpen szentesítené az eszközt.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a minimálbér 400 ezer forintra emelkedhet, miközben új lakhatási és beruházási programok indulnak.
A kohéziós támogatások mintegy hárommilliárd euróval növekedtek – és nem ez az egyetlen siker, amit elkönyvelhet hazánk az Európai Unió elfogadott 2025-ös költségvetése kapcsán.
A szélső két éve volt legutóbb kerettag, azóta már a negyedik klubhoz szerződött.
2025 január elsejétől ellenőrzés nélkül lehet utazni Bulgáriába és Romániába.
