LMP-válság: ki az elvtelen?

Gyászos fordulatot vett a Lehet Más a Politika válása: miután a közgyűlés által legitimnek tartott schifferista klikk nem tudott kiegyezni a Párbeszéd Magyarországért Kft.-vel, szétszakadt a frakció. A párbeszédet nyolc, a más politikát hét független képviselő képviseli a parlamentben – immár frakció nélkül.

A válások már csak ilyenek: szeretlek is meg nem is, se veled se nélküled, és a többi. Már a Bajnai-pártiak kiválásakor látszott, hogy nehéz ügy lesz megegyezni; a nyilatkozatháború után pedig az is világos lett, hogy a kiegyezés lehetetlen. Nehéz is úgy közös nevezőre jutni, hogy homlokegyenest más alapállásból indulnak a párbeszéd résztvevői. Schiffer szerint az LMP-t Bajnai és az elmúltnyolcév ellenzékeként szavazták be a parlamentbe. Szabó Tímea szerint viszont arra kaptak felhatalmazást, hogy „az igazságosságot és a demokráciát képviseljék a parlamentben”; s ez jelen helyzetben a platformisták szerint Orbán mielőbbi leváltását jelenti, a Bajnaival való együttműködés árán is.

Bonyolult a képlet, talán egyszerűbb lesz úgy felírni, hogy Schiffer és társai hosszú-, míg a platformisták rövid távon gondolkodnak. A hosszú távú gondolkodás központi eleme az, hogy az LMP nem működik együtt az „ancien regime hajótöröttjeivel”, ami egy respektálható álláspont akkor, ha szemügyre vesszük ezeket a hajótörötteket. A platformisták szerint azonban a legfontosabb feladat megszabadítani az országot Orbán Viktortól, aztán lehet ilyen elvi kérdésekkel foglalkozni. Ezzel az állásponttal azonban nem lehet más a politika, így érthető a kiválás, a mandátum megtartása viszont legalábbis kétséges álláspont lesz.

Ugyanitt érdemes egy pillanatra megvizsgálni, hogy hova is csatlakozik a Párbeszéd Magyarországért párt. Novemberben még úgy tűnt, Bajnai viszonylagos dinamikus indulásával sakkot húz az ellenzéki oldalnak: ez az előny azonban egyrészt az LMP húzódozásával és válásával, valamint Mesterházy Attila meglepően taktikus kivárásával elveszett. Bajnai konszenzusos miniszterelnök-jelölt még lehet, az ellenzéki összefogás koncertjét azonban már Mesterházy vezényli. Így a Bajnaihoz való csatlakozás valószínűleg az MSZP vezette ellenzéki együttműködéshez történő csatlakozást jelenti. És miközben már az ex-miniszter, illetve ex-miniszterelnök Bajnai személye is megkérdőjelezhető, az MSZP-hez csatlakozni minden, csak nem más politika.

A váláshoz visszatérve: Szabó Tímea azt mondta, a frakcióval kapcsolatban csak „elvtelen és morálisan elfogadhatatlan” ajánlatot kaptak. Volt azonban Schiffer András részéről egy meglepően gáláns és korrekt ajánlat, álljon itt az ő szavaival: „Megnyitottuk például annak a politikai megoldásnak a lehetőséget is, hogy amennyiben hárman ülnek közülük ki függetlennek, úgy a frakció például felszólalási lehetőségekkel segítheti a platformista képviselőket”. Érthetetlen, hogy ez a forgatókönyv miért elvtelen és morálisan elfogadhatatlan. Ennek elfogadásával a platformisták képviselhették volna álláspontjukat a parlamentben, és tiszteletben tarthatták volna az őket elutasító pártközgyűlés véleményét is. A teljes szakadás, és így a megmaradt LMP munkájának ellehetetlenítése viszont eléggé elvtelen és morálisan elfogadhatatlan, s nem mellesleg egyedül a majdani ellenzéki összefogás érdekeit segíti.

Az egykori platform prominens tagjainak ugyanis egy ellenzéki kiegyezés esetén helye lesz egy közös listán az MSZP, a DK, az Együtt, valamint Schmuck Andor és a többiek mellett, így nem kell aggódniuk a parlamenti megjelenéseik, illetve az önálló üzenetek artikulálása miatt. Nincs is mit artikulálni, ennek az összefogásnak egy üzenete lehet: Orbán Viktor leváltása. A hosszú távon gondolkozó, különutas LMP-nek viszont így egyedül kell megküzdenie Orbánnal, a Jobbikkal és az esetleges összefogással a következő választáson. Schifferék egyetlen reménye az, hogy jobbközépre nyitva minél több mérsékelt jobboldali választót tudnak maguk mellé állítani, akiknek elegük lett a második Orbán-kormány módszereiből, valamint az egyre inkább Gyurcsányhoz hasonuló hazugság-, valamint csúsztatáspolitikából.