„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
Egy húszéves egyetemista kritikája hiteles, a rendszerváltás alapítójának kritikája egy sértett ember hangja. Interjú.
„Visszatérve a demokrácia-deficitre - Sólyom László volt államfő Bernben, egy egyetemi előadáson lesújtó véleményt fogalmazott meg a magyar Alkotmánybíróság »kezeléséről«. Azt mondta, hogy Roosevelt amerikai elnök idején még puszta fenyegetésnek számító court packing - vagyis a legfőbb bírói testület kibővítése saját emberekkel - Magyarországon megvalósult, méghozzá megelőző jelleggel. Nyomban a választások után az új parlamenti többség növelte az Alkotmánybíróság létszámát, és hat saját jelöltjét választotta bírónak.
Nem tartom hitelesnek a kritikát. Nem szeretem, ha valaki a saját hazáját külföldön szidja. Másrészt, úgy tudom, Sólyom László a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagja és embere volt, és az MDF csinált belőle alkotmánybírósági elnököt. Talán ez az igazi politika!
Sólyom László nem volt sem »pártkatona«, sem Antall József miniszterelnök kancellária-minisztere... A rendszerváltás szimbolikus, Duna-körös alakja volt.
Az MDF meghatározó embere volt, a ’80-as években alkotmányjogi szakértője.
Mert jogtudós volt.
Mert jogtudós volt, és az MDF embere.
A »fideszes« alkotmánybírákról ez nem mondható el.
Nem mindegy, ki mondja. Egy húszéves egyetemista kritikája hiteles, a rendszerváltás alapítójának kritikája egy sértett ember hangja.
Gyulán zárt körben Orbán Viktor állítólag rosszallással említette meg, hogy Sólyom László »érdeme« volt a láthatatlan alkotmányozás.
Nem először mondom, hogy Sólyom köztársasági elnök úrnak több minőségében is súlyos felelőssége van a rendszerváltás csődjében.
Nagyon súlyos szavak ezek is.
E tekintetben is rebellis alkat vagyok.
Sólyom László a jelenlegi magyarországi helyzetet úgy értékelte, hogy most megy végbe a rendszer eltolódása a jogi alkotmányozástól a politikai alkotmányozás felé, amit »fájdalmas és veszedelmes visszalépés«. 2010 óta a kormány alkotmányozó többséggel rendelkezik, és gyakran napi politikai szükségletei szerint módosítja az alkotmányt. Azért emel be egyes rendelkezéseket az alkotmányba, hogy kivonja azokat az Alkotmánybíróság ellenőrzése alól. A hatalom a parlamenti többség, gyakorlatilag a miniszterelnök kezében összpontosul - mondta Bernben. Erre mi a válasza?
Sértett ember. Személyeskedése nem méltó egy volt köztársasági elnökhöz.”