A médiatanács politikai mezőbe tolta a Klubrádiót

„A Klubrádió egy média-vállalkozás, sem a vállalkozás maga, sem vezetője, sem egyetlen munkatársa nem tekinti magát politikai szereplőnek. Ellenben a Médiatanács politikai szereplő, nemcsak létrejöttének módja miatt, hanem diszkriminatív tevékenysége miatt is. Míg a hatalom számára szimpatikus rádióknak tucatszám osztja az ingyenes frekvenciákat, addig a Klubrádiót nemcsak vidéki adóitól fosztja meg, hanem közel három éve a jogállami keretek között elnyert jogait sem adja ki. Három jogerős ítéletet nem hajtott végre, ennek következménye, hogy negyedszer is bírósághoz kellett fordulni. Ezzel tolta a Klubrádiót a Médiatanács a politikai mezőbe.

Nem jogállami megoldás a kéthavonkénti frekvencia-hosszabbítgatás, és különösen nem tekinthető kegy-gyakorlásnak. Nem igaz a hatóság közleményében olvasható állítás, hogy a Médiatanács »kiszámítható kereteket kínál a médiavállalkozások működtetéséhez«. Ellenkezőleg, a médiahatóság nemcsak a törvényeket szegi sorra meg, hanem a bírósági ítéleteket sem hajtja végre.

A Klubrádió teljes frekvenciadíjat fizet a számára 60 napokra kiadott frekvenciáért, tehát a Médiatanács állításával ellentétben nem fél áron kapja a lehetőséget. Tegyük hozzá, minden más műsorszolgáltató titkos díjcsökkentésben részesült.

A Klubrádió nem szegi meg a frekvenciaszerződésekben vállalt kötelezettségeit a vidéki állomásai számára kidolgozott »mentőcsomagok« elutasításával, már csak azért sem, mert ezek nem a saját frekvenciái, hanem más, hálózatba szerződött gazdasági társaságokéi. És ne felejtsük: ingyen frekvenciák tucatjait kapta az elmúlt években a Lánchíd-, a Katolikus-, a Gazdasági-, az Európa-, a Mária és az Infórádió!

És valóban, ismét a hatóság közleményét idézve: »mindezek a jelenségek nemcsak itthon, de az Európai Unió bármely országában szokatlan eljárásnak« minősülnek.

Mi sem árulkodóbb a magyar médiahatóság hamis szerepfelfogásáról, mint az hogy a közleményében minősíti a Klubrádió hallgatóit, munkatársait és vezetőjét, mert a hallgatók éltek a szólásszabadság jogával, mert kiálltak a nekik fontos rádióért. Pedig »csak« törvényesen kellene eljárnia a médiahatalomnak, és utána már senki sem érezné úgy, hogy szükség van a demonstrációkra. Legalábbis a Klubrádió ügyében.”