Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Lám-lám, megleltük a matolcsyzmus unortodoxiájának egyik tudományos hátterét.
„Matolcsy György merkantilista. Annyiban valóban unikális jelenség, hogy a 21. század második évtizedében, de talán az egész 20. században sem lelhetjük nyomát annak, hogy ezt a 17. századi Franciaországban szinte államvallássá emelt irányzatot kövesse egy kormányzat. Avíttsága okán. A gyakran Napkirályként említett XIV. Lajosnak volt egy igazán tehetséges minisztere, bizonyos Jean-Baptiste Colbert, aki az angol Thomas Mun nyomán kidolgozta a sokak által colbertizmusnak is nevezett irányzatot. De ne legyünk kozmopoliták, és adózzunk Zsigmond királyunk és Bethlen Gábor fejedelem erdélyi fejedelem nagyszerűségének is, akik a középkorban valódi úttőrök voltak, a merkantilizmus előhírnökei, az államok közötti nemesfém kereskedelem eszméjének atyjai.
A merkantilisták ugyanis azt vallották, hogy egy ország gazdagsága az exporttöbbletétől függ. A nemesfémet – a pénz akkoriban még kizárólagos formáját – az államok bevonzzák az országba, kiáramlását pedig megakadályozzák. Ennek hatására az árszínvonal és a termelés megnőtt, viszont csökkent a kamatok szintje, ami végső soron az iparosok profitjának emelkedéséhez vezet. Ez a merkantilizmus, és lám-lám megleltük a matolcsyzmus unortodoxiájának egyik tudományos hátterét. A kérdés most már csak az, hogy miért kell kell a francia és angol kútfőket szégyenleni, hogy a luxemburgi (Zsigmond) királyunkról és az erdélyi fejedelemről ne is beszéljünk.”