„A szerbek most, hogy saját Trianonjuk miatt égő, eleven seb a lelkük és a nemzettudatuk (lássuk be: ez érthető és méltányolható, különösen a mi részünkről), minden dühüket, frusztrációjukat, eleve meglévő és nemzetkarakterükhöz igenis hozzá tartozó kíméletlen vadságukat a vajdasági magyarokon akarják leverni.
Nem holmi átvitt értelemben értendő ez a kijelentés, hanem szó szerint.
Lassan hetente érkeznek a megdöbbentő, felkavaró és vérlázító hírek arról, hogy odaát magyar fiatalokat vernek meg és bántalmaznak brutálisan, csak azért, mert magyarok. Legutóbb is így hangzott a felszólítás: »Beszéljetek szerbül, ez itt Szerbia!«
Nos, ez így, ahogy van, tűrhetetlen.
S ezen agresszív rasszistaként viselkedő szerb fiatalok magatartásán és cselekedetein túl a szerb hatóságok hozzáállása a tűrhetetlenebb. A szerb hatóságok egyszerűen asszisztálnak mindehhez, illetve ha magyar fiatalok keverednek etnikai színezetű verekedésbe, akkor súlyos börtönbüntetést kapnak. Azt pedig elképzelhetjük, mit művelnek ezekkel a fiúkkal egy szerb börtönben…”