Nyüzsi érvelése ugyanis úgy hülyeség, ahogy van, nem összevethető számok összevetésére építi megsemmisítő erejű ítéletét.
A hvg.hu szokatlanul éles hangvételű publicisztikában vádolja csalással, de legalábbis súlyos tévedéssel a Nézőpont Intézetet. Hogy kinek a szellemi termékéhez van szerencsénk, az sajnos nem derül ki, mivel egyszerűen csak a rovatcímmel, nyüzsiként jegyzi valaki az írást. Sőt: a Lapunk úgy döntött, hogy a továbbiakban a Nézőpont Intézet anyagait az olvasói levelek és egyéb szubjektív vélemények között hozza le rész alapján akár azt is feltételezhetjük, hogy szerkesztőségi álláspontról van szó. De miben téved nyüzsi, a hvg.hu zászlóshajója?
Abban semmiképpen, hogy a Nézőpont Intézet népszerűségi számai már jó ideje szignifikánsan eltérnek a többi kutatócég adataitól. Míg a Nézőpont 36 százalékra méri a Fideszt a teljes népességben, addig a többiek 19 és 27% közé teszik a kormánypárti szimpatizánsok arányát. A Nézőpont mérésének megbízhatóságát feszegetni tehát egyáltalán nem ördögtől való. Nyüzsi azon állítása már érdekesebb, hogy a Nézőpont eredményei és kormányzati megrendelései között közvetlen összefüggés lenne. Tekintsünk el attól a kérdéstől, hogy mi értelme lenne szándékosan hamis számokat közölnie bármelyik kutatócégnek, ha azt sem tudjuk, hogy a közvélemény-kutatások eredményei hogyan hatnak a választókra? A túlmérés például növeli-e egy párt táborának elkötelezettségét, vagy épp ellenkezőleg, elkényelmesíti a szavazóit?
Egy ilyen magabiztos állítás igazolásához mindenképpen erős érvek kellenek, és ez az, amikben egyáltalán nem bővelkedik nyüzsi harcias írása. Sőt, egy egész bekezdést szán az utóbbi évek talán legostobább közvélemény-kutatási fejtegetésének, ami láthatóan a döntő érve lenne annak alátámasztására, hogy a Nézőpont téved vagy csal:
„Kérjük, figyeljék meg, hogy a grafikonon feltüntetett első időpontban mekkora a Fidesz támogatottsága. A Nézőpont szerint 52%. Történetesen ez egy olyan időpontban készült adatfelvétel (2010 áprilisa), amelyik egybevethető a valósággal, lévén ekkor rendezték az országgyűlési választást, amelyiken a Fidesz az összes választó 33,71%-ának szavazatát szerezte meg. Azaz a Nézőpont által rajzoltak és az ellenőrizhető valóság között jelentős eltérés (több, mint 18%) mutatkozik, és a Nézőpont szerint jelenleg is 3%-kal többen szavaznának a Fideszre, mint 2010 tavaszán. Megismételjük harmadszorra is, hogy Mráz Ágoston Sámuel is megértse, hogy olyan ábrát tüntettek föl, amelyikből az derül ki, hogy vagy 20 százalékpontot tévednek, vagy csalnak.″
Meggyőzőnek tűnő érvelés? Kétségtelenül.
Csakhogy: van egy Medián nevű kutatócég, ami sok-sok éve rendszeresen publikálja a saját méréseit – történetesen éppen egy HVG nevű sajtótermékben. Nézzük csak, mit mért a 2010-es választások előtt ez a Medián, mit publikált a HVG-ben?
Láthatjuk, hogy a Medián 47 százalékra mérte a Fideszt a teljes népességben. Nyüzsi gondolatmenetét követve jelentsük ki, hogy a Medián által rajzoltak és az ellenőrizhető valóság között jelentős eltérés (több mint 13%) mutatkozik? Hogy olyan ábrát tüntettek föl, amelyikből az derül ki, hogy vagy 15 százalékpontot tévednek, vagy csalnak? Semmiképpen.
Nyüzsi érvelése ugyanis úgy hülyeség, ahogy van, nem összevethető számok összevetésére építi megsemmisítő erejű ítéletét. A teljes népességben mért szimpátiaindex önmagában sosem árulja el, mennyi szavazatra számíthat egy-egy párt. Az egyes táborok aktivitása ugyanis komolyan befolyásolja a realizálható szavazatok mennyiségét – szerencsére itt ismét bátran fordulhatunk a HVG-hez és a Medián 2010-es számaihoz.
Tévedés lenne? Vagy csalás? Fene tudja.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Pontról pontra helyretették a valótlan állításokat.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Érdemes egymás mellé tenni a számokat.
Az Alapjogokért Központ felmérése szerint hárompárti parlament alakulna, ha most vasárnap lennének a választások.
A választók több, mint fele van ezen a véleményen.
Két hete még másról írt a politológus, mint szerdán.
A szegedi Háborúellenes Gyűlés után Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgató-főszerkesztője és Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai kutatási igazgatója a helyszínről értékelték a nap tanulságait.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
