A Newsweek utolsó számából elég jól kiderül, miért az utolsó

„Ettől még akár pusztán technológiai vagy médiapiaci szempontból is érdekes lehetne, hogy mihez kezd a maradék stáb: a lapban februári debütálást ígérnek a Newsweek Global nevű digitális hetilapnak. (A gondtalannak szánt mosollyal bejelentett kisbaba valódi jelentése: bezúztuk a külön hazai és nemzetközi verziót, Amerika és a többiek innentől egyet kapnak. Egyébként lényegében eddig is így volt, vagy nagyon felülbecsélték, hogy Európát mennyire érdeklik az Abraham Lincoln szellemi örökségében rejlő ellentmondások.) Viszont internet-edzett vezérkar ide vagy oda, a tabletverzió eddig nem volt az a platformot bátran belakó innovatív világítótorony, és a jelek – például a tény, hogy a dologból semmi reklámozható preview nem lett kész erre a számra, mégis bevállalták a leállást és egy rakás szomorú nyomtatott előfizető elvesztését – arra mutatnak, hogy ez nem februárban fog megváltozni.

Azt sem tudni, a kiadó most miben bízik: valószínűleg a név erejében és abban, hogy léteznék még behunyt szemmel költő, őrült hirdetők. Az ormótlan példányszámok (=szürreális remittenda) miatt évi 42 millió dollárba került pusztán a nyomtatás, és az eddigi maradék hirdetőket bevonzó, elkeseredetten kiterjedt – a szolnoki vasútállomás nekem mindig is túlzásnak tűnt – globális terjesztésről akkor még nem beszéltünk. Összegre ez nagyjából ki is adta a veszteséget, de azt, hogy még a Daily Beast is sejti, hogy ennél kicsit körülményesebb lesz a matek, jól mutatja, hogy az utolsó kiadás híre együtt érkezett egy újabb elbocsátási hulláméval. Hogy ki maradt, és ők mihez kezdenek a képernyőn, az kiderül élesben, alighanem van pár szúrósabb levegőjű székház a világon, ahonnan kíváncsian figyelik majd ezt a nekifutást.”