Kísérlet

"Az elmúlt két és fél év ennek a lelket és tetterőt gúzsbakötő utópiával való leszámolásnak a kísérlete.” Talán nem vagyok egyedül akkor, ha azt mondom, hogy én a lelket és tetterőt sajnos egyre inkább gúzsbakötöttnek látom. Akié még nem gúzsbakötött, van tehetsége és nincs megvásárolt elköteleződése az elhúz az országból. Sajnos.

A baloldal legendagyártásának vége. Az ország átalakul, mégpedig a helyes irány felé. A baloldalt s a liberálisokat a Nyugat azért támogatja, mert így bebiztosítottnak érzi, tudja: Magyarország továbbiakban is egy segélyekért, ilyen-olyan kölcsönökért kuncsorgó, kéregető ország lesz, amit ki lehet pipálni: egy gonddal kevesebb. Ráadásul Magyarország vonatkozásában a Nyugat rejtett, elfojtott bűntudattal bír, amit semmiképp nem akar felszínre engedni. Ebből is táplálkozik pl. a sötét Colosseum ötlete. Cserébe ők engedik Budapestnek a lopást, lövetést, hazudozást. Ebbe viszont az ország - most már előbb, mint később - belepusztul. Ha hagyjuk.

Ez így vicces. Idézzünk csak, kis csalafintasággal! "Van itt egy kísérlet. Arról szól, hogy lehet-e itt egy olyan közmegegyezést bevezetni, amelyben a magyarok döntő többsége egyetért és amely ki fogja bírni az idők csapásait. A feltételek megteremtése: ez az »értelme« az elmúlt két és fél évnek.(...) Márpedig a jövő utópikus tervét kényszerítette ránk az emberek hétköznapi problémáitól elszakadt, a történelemfilozófia sémáival bűvészmutatványosként bánó JOBBoldal. A séma arról szól, hogy a jövő valahol (NEMZET, majd később a „KELET”) már készen van..." - Innentől ugyanaz, mint fent. Egyébként, ha lemondanánk - illetve aki ezt hiszi mondjon le - arról, hogy valamiféle elvont, akár nemzeti, akár függetlenségbeli ideákat üldöz(zünk/zenek). Az érzet a fontos! Ha a körülményekhez - adottságunkhoz, méreteinkhez, lehetőségeinkhez KÉPEST találjuk meg a Kánaánt, az már szolgáljon megelégedésünkre. Ha meg nem mi leszünk, Kedves Szerző a jövő Bálint Györgyei, avagy mi tudom én, akkor ne kapcsoljuk ki a gépünket, és ne dobjuk a Dunába, utána is ugorva, hanem próbálkozzunk megtalálni legalább magunk számára elfogadható és viszonylag támadhatatlan igazságot.

"Van itt egy kísérlet..." "mivel eddig senki sem csinált hasonló gazdaságpolitikát, ezért most nem lehet egészen pontosan tudni, hogy mi lesz ennek a gazdasági kísérletnek az eredménye: bukás vagy siker..."(OV, Párizs OECD 2010.nov.18) A kísérlet eredményét, OV-n kívül, ma már egyre több honfitársunk tudja.