A Fidesz-tábor az emmauszi úton

A keresztény alapokra, patriotizmusra épülő, a nemzeti szuverenitást tiszteletben tartó Európa feléledése lesz számunkra az a „niceai zsinat”, ami értelmet ad az eddigi küzdelemnek.

Állandó és soha meg nem unt téma a lelkészi szerep, lelkészi identitás kérdése – lelkészi körökben is, de főleg a gyülekezetekben.
„Arra nincs lehetőségünk, hogy a tág kereteken túl különféle egyházi törvények, szabályok, rendeletek sokaságával definiáljuk a lelkészi szerep külső elvárásait. Egyrészt így könnyen elvesznénk a részletekben, másrészt nagy kísértés lenne, hogy farizeusi törvénykező álláspontra helyezkedjünk. Jézushoz visszatérve két fontos kiindulópontunk lehet: önazonosság és érzékenység másokra.
Jézus azonos volt önmagával, azaz hiteles volt. A lelkész akkor tud igazán lelkész lenni, ha nem szerepet játszik, hanem önmagával azonos és így tud lelkészi szolgálatot végezni. Ha nem megjátssza magát, hanem önmagát adja. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy túlzott őszinteséggel kell a gyülekezetében forgolódnia. Sokkal inkább azt, hogy ismeri saját adottságait, határait, erősségeit, gyengéit, és ezeknek megfelelően van jelen lelkészi szolgálatában.”
