Egy olyan köztestület tagja szeretnék lenni, mely szakmailag minden művészeti ágazatban vitathatatlan és pártatlan szakértelemmel foglal állást.
„Tisztelt Közgyűlés! Azt is szeretném elmondani, hogy én milyen országban szeretnék élni a gyerekeimmel és az unokáimmal. Aki egy kicsit is ismeri az életutamat és munkásságomat, az tudja, hogy nemzeti elkötelezettségem milyen. Ettől a szilárd kötődéstől soha nem tértem el. Akkor sem tértem el, mikor ennél sokkal nehezebb időket éltünk. Most megöregedve ennek a köztestületnek büszke tagjaként - érezve megbízatásunk súlyát - el kell mondanom egy kicsit részletezve, hogy milyenek ezek az álmaim:
1. Ne legyen olyan színházi élet, mely csak egy szemléletet tükröz és a másképpen gondolkozó tehetségeket nem fogadja be.
2. Ne legyenek olyan kiállítási csarnokok vagy termek, melyek nem adnak teret az akár extrém gondolkodású alkotóknak is.
3. Ne legyen olyan irodalmunk, mely csak egy rózsaszínű szemüvegen keresztül láttatja velünk a valóságot.
4. Építészetünk legyen sokszínű és sok irányzatot befogadó a nagyvilágból is.
Ha viszont egyes alkotók ízléstelen, sokakat bántó művekkel jelentkeznek, akkor ne kiátkozás, letiltás következzen, hanem megalapozott szakmai kritikával meg kell akadályozni, hogy ez közkinccsé váljon. A megalapozott kritika nagyon fontos, mert ezt a társadalom többségének is el kell fogadnia.”