„Ez az RMDSZ.
A román posztkommunistákkal sunyi módon tengerparti villákban és luxuslebujokban megannyiszor összekacsintó ostobák és együgyűek gyülekezete. Akik huszonhárom év alatt semmit sem tettek, csak odatartották a másik arcukat is, amikor csattannia kellett egy-egy pofonnak a romániai magyarok arcán. Akik mást sem tettek, csak az autonómia vonatáról szerelték le folyamatosan a főalkatrészeket, majd adták el azt is jó áron, mint ahogy Verestóy küldte világgá a székelyföldi erdőkből esztelenül kitermelt több millió köbméternyi faanyagot.
Ők temetnek. Élve.
Nem véletlenül az RMDSZ mindenkori elnökének mobilszámát tartják a román pártok elöljárói telefonjuk gyorshívás-listáinak előkelő helyein. Lapzárta előtt még nem érkeztek hírek arról, miben állapodott meg Victor Ponta Kelemen Hunorral a kormányzás tekintetében. De egyre bizonyosabb, hogy nem az RMDSZ-en múlik majd egy esetleges koalíció megalakítása és az, hogy mennyire eszi meg a fene ismét az erdélyi magyarságot. Ha benne lesz az RMDSZ az új kormányban azért, ha meg nem, hát azért.
Akkor kellene majd gyertyát gyújtani.
A megmaradt alig másfél millió erdélyi magyarért.”