Azt követem, amit kötelességemnek érzek

„A konzervatív egyetemeszmény szerint az egyetemnek nincsenek közvetlen praktikus céljai, nem feladata a munkaerőpiac kiszolgálása, hanem a művelt, szabad ember nevelése. Ön hogyan látja ezt?

Csakhogy a konzervatív egyetemeszményt időközben felváltotta a tömegképzés. Álláspontom szerint a mai felsőoktatási rendszernek egyszerre kell szolgálnia a tudományt és a gazdaságot. Az első európai egyetemek valóban csak a szellemi élet szolgálatára jöttek létre, valamelyest az ókori filozófusok iskolájának reinkarnációjaként. A klasszikus egyetemeszmény valóban a tudomány műveléséről szólt, eszerint a professzorok és a hallgatók közös munkája folytán gyarapszik a tudomány. Évszázadokon keresztül ez azért nem okozott fennakadást, mert lassabban fejlődött a világ. Viszont később, a tudomány fejlődésével a természettudományos végzettségű emberek ezt a tudást a gazdaságban kamatoztatták. A felgyorsult világban érthetően egyre nagyobb hangsúllyal jelenik meg a magas szinten képzett munkaerő biztosításának igénye. A nemzeti felsőoktatási törvény a szellemi értékek létrehozása, az értelmiségi utánpótlás mellett a magasan képzett munkaerő biztosításában határozza meg az egyetemek célját. A többarcúságot úgy tudja megoldani a rendszer, hogy különféle intézményekbe, képzéstípusokba csatornázza be a fiatalokat. A közvetlen munkaerő-utánpótlás a felsőfokú szakképzés és részben az alapképzés, a tudományos utánpótlás a mesterképzés és a doktori képzés feladata. Az előbbi fő színtere a főiskola, az utóbbié az egyetem.

A magyar GDP 60 százalékát a szolgáltatói szektor termeli, nem az ipar és a mezőgazdaság. A statisztikák szerint a munkaerőpiac teljesen felszívja a közgazdászokat, bölcsészeket, jogászokat is, a kormány viszont a hangsúlyt a természettudományos, mérnök-képzésekre helyezi. Miért?

Mert példák sor igazolja, hogy azon országok értek el a gazdasági fejlődés terén kiemelkedő eredményeket, melyek a felsőoktatásban megerősítették a természettudományos, informatikai és műszaki képzést. A mindenkori kormányok felelőssége, hogy az ország jövője, fejlődése szempontjából mérlegeljék, hogy a költségvetésből, az állampolgárok adóforintjaiból milyen képzéseket támogat. A mi kormányunk arra az elhatározásra jutott, hogy azokat a képzéseket támogatja elsősorban, amelyektől a gazdaság gyorsabb rendbehozatala, Magyarország felemelése várható. Ugyanakkor a választás szabadságát minden fiatal számára biztosítani akarta, ezért hozta létre azt az új diákhitelt, amely a legszegényebb sorban nevelkedők számára is megteremti a továbbtanulás lehetőségét bármilyen szakon.  A diákhitel megoldja azt a problémát, hogy szegény diákok is jelentkezhessenek államilag nem támogatott képzésre.

Az idei év kihívásai, megbízatásának felelőssége nyilván sok erőt kívánt. Hogyan tud töltekezni? Hogyan készül az ünnepekre?

A természetben, a templomban, zenével, könyvekkel körbevéve magam és a családom körében.”