Sajnálatos téli események

„Persze nem valószínű, hogy a szemkilövésre most kerül sor, de eljön annak is az ideje, az biztos. Mondom, ennek dramaturgiai oka van. Mint egy lomha kísértet, lassan utoléri őket az összes árulásuk. Ez a drámai alaphelyzet. Az a sorsuk, hogy mindent végigcsináljanak, ami ellen lázítottak. (A miénk pedig az, hogy ezt sokkal alacsonyabb színvonalon teszik, mint az elődeik.)

Megszorítások, kommunisták, korrupció, rendőrterror – ezek tagadására épült az ellenzéki identitás. Ebből lett a permanens megszorítás, a pártállami reneszánsz, a Közgép. Valamennyi szimbolikus ügyben az ellenkezője történik annak, mint ahogyan meghatározták magukat. Hetente jelentenek be költségvetési kiigazításokat, az egész ciklusuk egy vesszőfutás. Annyi volt párttag került pozícióba, az államosításokról és a szabad választások megszüntetéséről nem is beszélve, hogy az MSZMP utódpártja kifejezést mára megnyerték maguknak. A korrupció a rendszer célja, habarcsa, lényege.

Miért lenne a negyedik elem kivétel? Ott van a színpadon a békés tüntetőkre támadó, politikai parancsra szemkilövő rendőrök mítosza mint elsülésre váró pisztoly. Az utolsó a színházi kellékek közül, amit még nem használtak. Fogják. A végén lesz vastaps is. Orbán, Orbán, Orbán.”