Riasztónak tartom az Elnök úr nyilvánosságnak szánt nyilatkozatait a médiában.
Tisztelt Magyar Művészeti Akadémia Elnöksége!
Ezen levelemmel tudatom a Tisztelt Elnökséggel, hogy nem kívánok tovább a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja lenni.
Indoklásként: A 2012. december 15.-ei közgyűlést nagyon vártam abban a reményben, hogy az Elnök úrnak írt levelünkben megfogalmazott kérést napirendre tűzik megvitatási céllal, azonban ez nem történt meg.
Az Elnök úrnak írt levelet – mint azt utóbb megtudtam – kilencen írták alá. Véleményem szerint nem lehet, és nem szabadna egy olyan kérést „lesöpörni az asztalról”, amit kilenc rendes tag írt alá, közte Deim Pál és Novák Tata. Elképzelhetőnek tartom, hogy az Elnökség nem ismerte e levél tartalmát, mivel az Elnök úr nem hozta az Elnökség tudomására. Számomra ez így még súlyosabb, hiszen az Elnök úrnak ezt a levelet a közgyűlésen fel kellett volna olvasni.
Azonban vannak más indokaim is: riasztónak tartom az Elnök úr nyilvánosságnak szánt nyilatkozatait a médiában.
Mivel több esetben az Akadémia nevében nyilatkozott, és azokkal egyet érteni nem tudok, sőt egyes nyilatkozatait elítélem, így eddig sem, és a továbbiakban sem tudok azokkal azonosulni, nincs más út, mint kilépésem a Magyar Művészeti Akadémiából.
Tisztelt Elnökség!
Kérem fogadják megértéssel a levelemet.
Köszönettel, Bukta Imre
Mezőszemere, 2012. december 16.
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
