Nyugodjon meg, Szörényi úr, maga nem lesz katona!

„Szükségszerű, hogy az Illés nem folytatta volna ön nélkül?

Ha engem bármelyik alkalommal sikerült volna behívniuk, az Illés biztosan szétesik - miért is vártak volna rám két évig? Nélkülem sem folytatták volna, hiszen mégiscsak én voltam a frontember, és én írtam a számokat a Bródyval. Egyébként sem volt jellemző az Illésre, hogy cserélődtek volna a tagok: a későbbi Illés-Metro-Omega hármas koncerten a Népstadionban mi játszottunk egyedül abban a felállásban, amelyben híressé váltunk. Ez '65-ben vált véglegessé, amikor már a Charlie (Illés Lajos öccse, Károly) és a Joe bácsi (Körmendy János) kivált a zenekarból. Charlie elunta a dolgot, és elment dolgozni elektroműszerésznek, Körmendy Joe pedig az orvosi tanulmányait akarta folytatni, és akkor jött a helyére Pásztory Zoli, öten folytattuk. Ezzel a felállással dolgoztuk végig azt a nyolc évet, és a revivalkoncerteken is mindig így álltunk fel. Amikor szegény Pásztory meghalt 2005. május elsején, akkor sem volt kérdés, hogy a fiam, Örs játsszon a helyén, nem pedig valami külső ember. Amikor viszont a Lajos meghalt, az végképp betette a kaput az Illés zenekarnak: most ki játsszon helyette, a Benkő Laci? Zolit még lehetett helyettesíteni, de a Lajost már nem. Ezért is mondom, hogy ha engem '66-ban elvisznek, akkor nincs tovább.

Az Illésnek azért voltak azért további botrányai is.

Igen, folyton terítéken voltunk. '67-ben nem játszhattunk a Táncdalfesztiválon, a Vitray-afférnak köszönhetően, miután ő provokált a tévében, én pedig visszaszóltam neki, ami akkoriban szokatlan volt. Aztán jött a pécsi kukaügy, amikor a Tolcsvayékat vittük magunkkal előzenekarnak: este a Tolcsvayék és a Szabolcs elmentek sörözni a Tettyére, és onnét lejövet volt egy kuka az utca közepén, amit félrerúgtak onnan, aztán felrakták a járda szélére. Mit tesz isten, épp arra jött a Vincze Józsi nevű besúgó, aki beléjük kötött, ők meg sok lúd disznót győz alapon leteperték, mire ő felpattant, és elrohant a közeli rendőrségre, erre a fiúkat bevarrták. Az ügy bíróság elé került, de hát akkoriban nyilván nem lehetett a Szabolcséknak igazuk. A kékfényes Szabó László meg a Népszabadságban két tárgyalás között jól meg is mondta a magáét az Illés zenekarról, noha mi ott sem voltunk, csak a Szabolcs. Ezek mára közismert dolgok, de az csak most tudatosodott bennem, hogy én miért kerültem át a XIII. kerületből a IV.-be, és ennyire tudatosan dolgoztak az elvtársak.

Miért tiltották ki az Illést '70-ben Budapestről?

Nyilatkoztunk Angliában a BBC-nek, amiben semmi kivetnivaló nem volt (itt meg lehet hallgatni), de hát naivan azt hittük, hogy következmények nélkül nyilatkozhatunk külföldön. Ezzel csak újabb lehetőséget adtunk arra, hogy kicsináljanak minket, és el is tiltottak egy évre: ekkor volt az, hogy csak vidéken koncertezhettünk. Ezt is Keszler intézte el, hogy legalább ott hadd játszhassunk, ha már Budapesten nem. És volt még egy rendőrségi ügy, amikor a Bródyt '73-ban bevarrták házi őrizetbe a diósgyőri popfesztiválon elhangzott vicces mondatáért (ironikusan megköszönte a rendőröknek, hogy őrizetbe vette azokat, akiknek nem volt szállásuk Miskolcon), amin az elvtársak egyáltalán nem nevettek.”