A Facebookon mindig kék az ég

„Nem vagyok róla meggyőződve, hogy a Facebook születését kezdettől fogva üzleti szempontok motiválták, de az irányok a friss péksüti illatú, a karácsonyi muzsika csalogató hangjait árasztó fogyasztói társadalom felé mutatnak, ahol a kellemes, felhasználót marasztaló légkör hozzájárul a hirdetési megjelenések és a kattintások növekvő számához. Persze kell a pénz a cégnek, de kérdés, hogy idővel mennyien pártolnak majd el, ha a szolgáltatás elkezd szirupossá válni, spameket és reklámokat árasztani. 

De nézzük meg, hogy milyen pozitív érzelmeket élhetünk át az oldalon! A Facebook-használat és az önértékelés összefüggését vizsgáló kutatások irodalma például egyre terjedelmesebb. A Cornell Egyetem kutatóinak (Jeffrey Hancock, Amy Gonzales) ma már klasszikusnak (és az egyik legoptimistább végkicsengésűnek) számító kísérletében 63 hallgatót zártak össze egy egyetemi laborban. Vagy egy Facebook-profiljukat megjelenítő számítógép előtt ültek, vagy egy kikapcsolt gép előtt. Ez utóbbi csoportban voltak, akiknek gépe elé tükröt támasztottak, másoknál csak a kikapcsolt monitor volt. A facebookozók három percet tölthettek a profiljukon, de kizárólag a saját adatlapjukkal és a kapcsolódó felületekkel foglalkozhattak, majd kaptak egy önértékelési kérdőívet. A tükrös és a tükörtelen (kontroll) csoport ugyanezt a kérdőívet kapta, ám eredményeik nem mutatták az önbecsülés szintjének az elmozdulását, szemben a facebookozókkal, akik sokkal több pozítív visszajelzést adtak saját magukról. Az önbecsülés legmagasabb szintjét azoknál mérték, akik a kísérlet alatt nem csak nézték, de szerkeszthették is adatlapjukat.

Józan paraszti ésszel persze nehéz elhinni, hogy a Facebook-profilunk pár percnyi nézegetése komolyabban befolyásolná az önbizalmunkat, de a pozitív összefüggést más kutatások is kimutatták. Van olyan, amelyik szerint a profilmustra közben kifejezetten pozítív érzelmi élményeket élünk át. Olyan fiziológiai és pszichológiai állapotot vált ki ez a tevékenység, ami különbözik mind a stresszes feladatok, mind a nyugalmi állapotban végzett feladatok során tapasztalhatótól. Mindez persze leginkább az önmagunkkal való foglalkozásról és az énbemutatásról szól, kevésbé az oldalakon folytatott interakciók és a társas összehasonlítás hatásairól.”