Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Ez a mázlija ennek az országnak: nehéz úgy autokráciát építeni, hogy a főnök nem olvassa Machiavellit, hanem lejön a hegyről, oszt beteszi egyből.
„Azt kell feltételezni, hogy a kormány célja az igazságszolgáltatás politikai célú átstrukturálása volt. Spórolás ugye nem lehetett, de igazán szakmai indokok sem voltak. Nyers önérdek, ugyan mi másért vállalná békeidőben egy politikus a nyílt jogállam-sértést, illetve az alkotmány ahhoz való hozzáfaragását? A talárok alá akarták dugni a kezüket, hogy kedvükre molesztálhassák a leendő zsebtörvényszékük szolga-bíróit, ha nem úgy ítélnek, ahogy kell. Igen, ezt szerették volna, csak még ehhez is hülyék. Meg lehetett volna ezt csinálni, de nem így. Nem Handó Tündével, rapid leváltáshullámmal, a teljes jogásztársadalom megalázásával. Hanem Machiavelli szellemében, lopakodva, sunyin, okosba'. A Nyugat elől is elkonspirálva. Háttérbeli nyomásgyakorlással, finoman adagolt zsarolással, megosztva uralkodással, a jogrendszer szervezetén belüli intrikákkal, cinikus jezsuita építkezéssel. Ne legyenek illúzióink: eddig is voltak befolyásolható, morálisan gyenge, külső súgásokra hallgató bírák. S minél koncentráltabb a hatalom, annál inkább akadnak a jogalkalmazók között, akik a karriergyorsítás fejében hajlandóak kreatívan értelmezni a törvényt.
De a korrumpálható bírák többségének azért van annyi esze, hogy valamire nagyon ügyeljen. Mégpedig a látszatra. Hogy amit tesz, az a külvilág felé jogszerűnek, pártatlannak tűnjön. Van rá sansz, hogy Szegő kolléga diagnózisa helytálló lesz. »Az sem zárható ki, hogy a bírák nagy része fölkapta a vizet azon, hogy a kormányzat a Nemzeti Együttműködés keretében végigrugdosta őket és dafke hozzák a politikával kapcsolatos perekben az ítéleteket.« - írja. Hát bizony. Könnyen lehet, hogy a nyílt színen zajló tapizástól azok a bírók is rendesen kiakadnak, akik az irodájuk magányában, telefonon jövő politikai fogdosást még elviselték volna. Így aztán még a gyanúját is görcsösen kerülni próbálják majd annak, hogy a regnáló uralmi felépítménynek kedveznének. Már csak józan önvédelemből is. Ugyanazzal a csuklómozdulattal, amellyel a legmocskosabb zsaru is elhajtja azt, aki fényes nappal, kiabálva, tömött borítékot lengetve akarná őt lefizetni.”