Méltósággal meghalni

„Mennyire tabu a haldoklás, a halál, a gyász Magyarországon?

Bár a média különféle formákban - hírekben, filmekben - nap mint nap szembesít mások halálával, a saját mulandóságunkkal igyekszünk nem foglalkozni, a halállal kapcsolatos témákat elhárítani, elfojtani. Amikor a veszteség és az elmúlás kérdése közvetlen közelről érint minket, nehezen tudunk szembenézni vele.

Milyen lelki folyamaton megy végig a haldokló?

Noha már a XIV. századból ismerünk a haldoklás szakaszaival foglalkozó irodalmi alkotást, nevezetesen az Ars Morendi (A meghalás mestersége) című könyvet, a  haldoklási folyamat legismertebb meghatározása Elisabeth Kübler-Ross pszichiátertől származik. A svájci szakember szerint, amikor valaki megtudja magáról, hogy gyógyíthatatlan beteg, először kétségbeesik, majd következik a tagadás, a lázadás, az alkudozás, a szomorúság (depresszió), a szorongás, végül az elfogadás. Egyes szakaszok akár vissza is térhetnek és nem szigorú sorrendben követik egymást.

Miben segíthet a haldoklónak a hospice-szolgálat és a családtagok? Mivel lehet elérni, hogy könnyebbek legyenek az utolsó hetek-hónapok lelkileg és fizikailag?

A hospice-ellátás életük utolsó szakaszában lévő betegeknek segít. Egyik legfontosabb jellemzője, hogy a beteg életminőségének javítását tűzte ki célul. Ennek megfelelően a gondoskodás nem csupán a beteg testi, hanem a lelki, szociális és spirituális igényeire, valamint a hozzátartozók segítésére is kiterjed mind a betegség fennállása, mind a gyász ideje alatt.”