„Könnyű válaszolni a címben feltett kérdésre: sokfélék. Pont, mint a nem cigányok. Egyszerű ez. Itt, a Galamuson Lévai Júlia írt erről. Eszmefuttatása azonban egy vonatkozásban indokolatlanul leszűkítő. Az a fajta rasszista gondolkodásmód, amit bírál, nem csupán a jobboldal egy részének sajátja. Magukat baloldalinak, horribile dictu liberálisnak, és főleg antirasszistának tartó emberek is használják a kulturális rasszizmus, vagy hogy udvariasabban fogalmazzak, az etnikai előítéletesség cigányellenes kliséit. Távol áll tőlem a rasszizmus – mondják, és így is gondolják –, de azért ismerjük el, a cigány kultúrának nem része a kemény munka becsülete; a cigányok szívesebben élnek segélyből, mint hogy dolgoznának; a cigányoknak nem szégyen a gádzsót átverni; a cigány kultúrából hiányzik a tanulás megbecsülése, és így tovább.
Ez az írás nekik szól. Azoknak a »nem rasszistáknak«, akiktől mégsem állnak távol a fenti gondolatminták. Azoknak a »baloldaliaknak«, akik nem tudják megkülönböztetni a »kultúrát« a társadalmi viszonyoktól. Nem szeretnék hosszú erkölcsi prédikációt tartani, attól mindenkiben azonnal feltámad a lelki ellenállás. Inkább elmondok néhány, a Kiútprogram tapasztalatain alapuló történetet. Ezek megértéséhez annyit elég tudni a Kiútprogramról, hogy szociális támogatás, képzés, információ és fedezet nélküli hitel nyújtásával nagyon szegény emberek, többségükben cigányok számára teszi lehetővé a vállalkozóvá vagy őstermelővé válást, alapvetően olyan környezetben, ahol más legális munkalehetőség nincs. (További részletek itt, részletes tanulmány itt.)(...)
Ezek persze csak példák. A lényegük az, hogy a cigányok éppúgy akarnak dolgozni, mint a nem cigányok, de ha nincs munka, akkor persze úgy élnek meg, ahogy tudnak, szintén éppúgy, mint a nem cigányok. A közvélemény többnyire megérti, hogy ha egy ember elveszíti a munkáját és hosszan nem talál másikat, akkor ennek következménye lehet a lelki és testi egészségromlás, az ivás, az agresszivitás megjelenése, ám a cigányoknál ugyanezeket a jelenségeket valamifajta etnikai, kulturális sajátosság megnyilvánulásának véli. A munkanélküliség legnagyobb kártéteménye éppen az, hogy rombolja a személyiséget, cigányét, nem cigányét egyaránt.”