A boldog jövő emberi és társadalmi viszonyai

„A falusias jövő a természethez való közelséget is jelenti. Természethez közel élnek, amely jó karban van, és ehhez mindenféle természetes teret, fényt, természeti objektumot, meg lehet találni. Ezek szükségesek, hogy teljes életet lehessen élni. Ha a közösség városias, akkor is inkább a kisváros képe a vágyott, amely elhagyja a nagyváros hátrányait.

Kisvállalkozásokban dolgoznak az emberek, s ezek a kis vállalkozások a jelenlegiekhez képest jobban kímélik saját(!) környezetüket.

E közösségek önmagukat kormányozzák bölcsen és szerényen, s a közösségek kapcsolata valamiféle mellérendelt együttműködés és nem hierarchikus. A közösségek képviselőiből álló és erőszakot nem alkalmazó »államféle« irányít.  Azért nem írok államot, mert eléggé általános a kevesebb államot vagy az állam hiányát taglaló kép, de amikor a közösségek együttműködését írják le, mégis állami funkciókat írnak le.(...)

Lehet, hogy naivitás azt gondolni, hogy ez lehetséges. Ez itt nem is politikai program, hanem a vágyak bemutatása. Az látszik, a jövőképekben, hogy az erősebb közösségi, erkölcsi szabályozás váltja ki az állami helyét, s így nézve lehet erre is reális út. Ha politikai szempontból is gondolkodunk, látni kell, hogy a politika környezetébe ez is beletartozik. Az emberek mérnek ezzel. Ma is. Egyébként meg tessék a skandináv országokra gondolni.”