Vége a szüretnek

Furcsa kép fogadja a turistákat a badacsonyi tanúhegyeken, még csak október vége van és mégis üresek a tőkék, már vége a szüretnek. A Badacsonyi borvidékre oly jellemző száraz vagy édes késői szüretelésű borok vagy édes jégborok ebben az évjáratban nem születnek meg. Pedig sokat sütött idén a nap és alig esett az eső. Nos, pont ez a probléma, a szokatlanul sok és intenzív napsütés elvékonyította és legyengítette a szőlő héját, amit nem lehetett kitenni az őszi nappalok és éjszakák hőingadozásának, illetve az ennek hatására kialakuló hajnali harmatnak.

További problémát okozott a csapadékhiány. A 2011 és 2012-es két szüreti időszak között a csapadék a fele a szokásosnak. Ez a kisebb mennyiséget jelentő korai fajtáknál (pl. Csabagyöngye, Irsai Olivér, Pinot Noir) még nem jelentett komoly problémát, a közép- vagy késői érésű (Olaszrizling, Kéknyelű, Kékfrankos, Cabernet) fajtáknál azonban 20 – 30 százalékos terméskiesés keletkezett. Borvidékünk terméskiesése átlagosan 20 százalék körül várható, ami az idei évi szüretben nagyon jónak mondható.

Idén három rém pusztította a szőlőt, a téli, a tavaszi fagy és az aszály. 1984 telén volt az utolsó, az idei évhez hasonlítható pusztító, tartós – 20, – 25 °C-os hideg. A Jóisten úgy 25 évente megmutatja nekünk, hogy hová nem szabad szőlőt telepíteni. Aztán jön egy új generáció, és megint lejjebb merészkedik a szőlődombról, de aztán egy kemény tél újra visszaparancsolja a növényt oda, ahol évszázadok óta művelik. A fagykár nem volt jelentős a borvidéken, százalékban alig kifejezhető, olyan alacsonyabban fekvő területeket érintett csak, ahová kár volt szőlőt telepíteni. A terméskiesés fő oka a csapadékhiánnyal párosuló hőség: az aszály volt. A területre leginkább jellemző agyagos termőtalaj az átlagosnál jobban megtartja a vizet, ezért az aszályt is viszonylag jól vészeltük át. A történelmi borvidékek többnyire hasonló módon élték meg a 2012-es évet.

Az ország szőlőinek mintegy 60 százalékát képviselő alföldi borvidékeken viszont szörnyű pusztítás történt. Az alacsonyan fekvő területeken már a téli és a tavaszi fagy elvitte a fele termést, a homoki ültetvények pedig szinte kisültek a forróságban, a területek nagy részében 90 százalékos terméskiesésről beszélnek a gazdák. Az alföldi borvidékek nagy súlya miatt az országos terméskiesés 50 – 60 százalék körül lehet.

A szokásos 3 – 3,5 millió hektoliter helyett 1,2 – 1,5 millió lehet az idei évi bortermés. Ha 2 millió hektoliter kieséssel és 300 Ft/literes önköltségi árral számolunk, az ágazat vesztesége 60 milliárd forint. A természeti csapások a környező bortermelő országokat is sújtották és ne feledjük, hogy ez már az egymást követő harmadik évjárat, amelyben jelentős elmaradások vannak a szőlőtermelésben. (2010-ben a folyamatos esőzés okozott 50 – 60 százalékos kiesést, 2011. évben az előző évi rossz időjárás miatt gyenge volt a rügydifferenciálódás, ami mintegy 20 százalék elmaradást okozott.) A korábbi évtizedek túlkínálatával szemben jelentős és tartós borhiány alakult ki, hiszen a pincészetek borkészlete oly mértékben lecsökkent, hogy azt már egyetlen jó termésű évben nem lehet behozni. Ennek következtében tovább nőnek az árak.

2013. évben mintegy 15 – 20 százalékos áremelés várható, kivéve azokat a pincészeteket, akik a szokásos tavaszi áremelésen kívül már idén októberben is bejelentettek egy mintegy 10 %-os áremelést, így a jövő évben csak 10 százalékkal kell emelniük áraikat. A Varga Pincészet terméskiesésektől kevésbé sújtott történelmi borvidékeken termeli meg, illetve vásárolja fel a szükséges alapanyagot. Ezért sikerülhetett a 2013. évi értékesítésünkhöz szükséges mintegy 105 ezer mázsa szőlőt feldolgoznunk.

Pincészetünk növekedését azonban már akadályozza az alapanyag hiánya. 2011. évben 11,1 millió palack bort értékesítettünk, mintegy 3 százalékkal többet, mint az előző évben. 2012. évben várható növekedésünk 5 százalék így el fogjuk érni a 12 millió palackos éves kibocsátást. 2013. évben mintegy 5 százalékos növekedéshez rendelkezünk borral. Január 1-től a szőlőárak emelkedése miatt átlagosan 18 százalékkal emeljük árainkat. Ha a jövő évben 5 százalékot meghaladó növekedés mutatkozik, újabb áremeléssel leszünk kénytelenek összehangolni a piaci keresletet a lehetőségeinkkel.