Egy kis ország ne üsse az orrát a nagyok dolgába? – még egyszer a magyar–lengyel barátságról

Mindenkit óvnék a lengyelek megvetésétől, a kárörvendéstől, mert olyan erői vannak ennek a társadalomnak, ami hegyeket mozgat. Nizalowski Attila jegyzete.

Már-már hajlik az ember arra, hogy a bukaresti felirat helyesen: »Budapest megszállása« lenne, ha e tény tartalma nem tolakodnék mindezek elé.
„Szerdán jelentette be a román Művelődési és örökségvédelmi minisztérium, hogy a felújításkor visszakerül a »Budapest« szó az 1922-ben emelt 27 méter magas és 9,5 méter széles diadalívre, amely az első világháborús román katonai győzelmeknek állít emléket. A diadalív belső ívén – a párizsi Arc de Triomphe mintájára - 12 település neve szerepel, ahol a román hadsereg győzött. Ezek között volt eredetileg Budapest is, az 1919-es Magyarország elleni hadjárat sikereire emlékeztetve. Állítólag 1953-ban vakolták le, s most, miután már az RMDSZ nem tagja a kormánynak, ismét régi fényében kívánják tündököltetni.(...)
A fentiek fényében már-már hajlik az ember arra, hogy a bukaresti felirat helyesen: »Budapest megszállása« lenne, ha e tény tartalma nem tolakodnék mindezek elé.
Ám Bandholz vezérőrnagy emlékiratai az itt tartózkodó román megszállók tényleges tetteire világítanak rá. Ezek inkább emlékeztetnek egy majd négy évszázaddal korábbi – 1527. május 6-án kezdődő – eseményre, Róma kifosztására. V. Károly spanyol és német király fizetetlen zsoldosainak egy hónapon át tartó ottani zabrálást a történelem »Sacco di Roma«, Róma kirablása néven örökítette meg.”