„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
A kapitalizmus fenntarthatósága a joguralomtól és a magántulajdon tiszteletétől függ. Interjú.
„A fogyasztói társadalom a kapitalizmus vagy az állami beavatkozás következménye?
Szerintem az állam számos módon támogatja a fogyasztói társadalmat: például a nyugdíjak biztosításával hátráltatja a megtakarításokat. Ez fokozza a jelenorientáltságot. Ha az állam ingyenes oktatást és egészségügyet biztosít, akkor nem marad más hátra, mint a fogyasztásra költeni. De az is igaz, hogy a kapitalizmus sikere oda vezetett, hogy az emberek jobban függnek az anyagi javaktól. Nekünk, keresztényeknek, még akkor is, ha tudjuk, hogy az ember természete esendő, Isten pedig megbocsátó Isten, meg kell próbálnunk kevésbé függeni az anyagi javaktól. A megoldás a materializmusra azonban nem az, hogy olyan gazdasági rendszert hozunk létre, amelyben a nem anyagi javaktól való függésre kényszerítik az embereket.
Nőhet-e a végtelenségig a gazdaság? Hisz, ahogy rendszerint rámutatnak a zöldek, a föld erőforrásai végesek.
Nehéz megjósolni, a következő évszázadokban hogyan fejlődik tovább a gazdaság. Annyit mondhatok, hogy az a gazdaság lesz a legellenállóbb a válságok idején és az fog a legjobban megbirkózni a változó körülményekkel, ahol joguralom van és vállalkozási szabadság. S ahol jelentős lehetőség van a növekedésre. Számos afrikai országban még igazán el sem kezdődött a piacgazdaság intézményeink kiépülése és a növekedés. A kapitalizmus fenntarthatósága a joguralomtól és a magántulajdon tiszteletétől függ. De a gazdasági növekedésnek akadályai is vannak, főleg az Egyesült Államokra, Európára és Japánra jellemző például a magas adóztatás, illetve a magas költségvetési hiány, ami azt jelenti, hogy a következő nemzedékek kontójára élünk.
A fair trade ugyancsak népszerű mostanában. Ön szerint ez valóban segít a helyi termelőkön?
Nincs alapvető problémám a fair trade-del, ennek az elvei a katolikus társadalmi tanítás szempontjából is szimpatikusak, és van helye a szabad piacon ennek a kereskedelmi formának. Egyes különleges helyzetekben emellett a piac fejlődését is elősegíti. Mindazonáltal nincs rá bizonyíték, hogy a fair trade segített volna a szegény termelőkön. Ha keresztényként azon gondolkodunk, hogy a kedvenc kávémárkánkat leváltsuk-e egy kolumbiai fair trade-márkára, akkor érdemes észben tartanunk, hogy egyáltalán nem valószínű, hogy ezzel bárkinek is igazán a segítségére lettünk volna. Emellett sokba kerül egy termelőnek, hogy fair trade-termelővé váljon és beszerezze a megfelelő igazolásokat.”