A Kegyelmes Úr képzelgései

„Érzékelhető, hogy új képzelgéseiről a Kegyelmes Úr most már önkéntelenül és kényszeresen is beszélni kezd. Ez abból a szempontból akár örvendetesnek is tekinthető, hogy következtetni tudunk terveire és jövőt illető ambícióira. Hagyjuk a léha viccelődést: nem fejedelemnek készül, dehogy. Nem akar egy Vérközösség főturulja lenni, és nem engedi, hogy udvaroncai lovat adjanak alá (nem a dakotát, hanem a fehéret), mert kormányzó sem kíván lenni a Kossuth téren, a negyvenes évek díszletei között. Nem, ő csupán a köztársasági jelzőtől megfosztott ország egyszerű elnöke lenne valahol Budán. Mondjuk a királyi várban, az is megfelelne Őszerénységének. Talán arra gondol, hogy ezt a személyére szabott magas méltóságot csak egyszer lehetne elnyerni, de akkor nagyon: kilenc, esetleg tizennyolc évre. Addig pedig csak kibírja a három daliás ifjú, Lázár, Rogán, Szijjártó, aztán jöhetnek szépen libasorban, az öröklés rendje szerint.

Azt sajnos nem tudjuk, hogy jövő héten minek fogja képzelni magát és országát a Kegyelmes Úr – és nem is szeretnénk a felségsértés bűnébe esni –, de annyit azért mondhatunk: ha Magyarország miniszterelnökének céljai eléréséhez nem megfelelő a parlamenti demokrácia, akkor azt komolyan kell venni, és meg kell vizsgálni. A miniszterelnököt, természetesen.”