Bajnai@Milla

„Úgy mentem ki a demóra, hogy itt vagyok mint +1 fő, a beszédmondók nagy része szimpatikus, véleményt meg majd úgyis akkor tudok mondani, amikor hazamegyek és megnézem a videókat, nem kásás félmondatokból tudom kiszúrni, hogy mi is van. 

Ez még várat magára, viszont Bajnaira azért igyekeztem odafigyelni élőben is, a beszéde itt pedig el is olvasható, szóval teljesen random, összeszedetlen dolgok, amik eszembe jutottak, csak hogy ne maradjanak bennem.

1) Ez teljesen irreleváns, és egyáltalán nem befolyásolna a hova szavazásban, de megdöbbentő volt látni (és fájdalmas hallgatni), hogy nálam bénább beszédmondásra képes politikusunk is van. Kellemes hangja valszeg képes lenne ellensúlyozni enyhe beszédhibáját, de gondolom valami tanácsadója végtelenszer a lelkére kötötte, hogy lass-an-be-szélj és amíg ezzel fel nem hagyott, addig valami bődületes bégetést sikerült produkálnia. (A videóban 2:50-től meg lehet tekinteni.) Ez van, ha az ember megpróbálja a természetes beszédtempóját felére lassítani elegendő gyakorlás nélkül, akkor kényszeresen minden szótagot hangsúlyozni fog, elfogy a levegője addigra, mire levegőt venne és szétesik az egész. Szerencsére idővel elfeledkezett erről és felgyorsult, mert különben ott kattantam volna meg. 

2) A »rezsimváltás« nagyon nem szerencsés szóhasználat. Rezsim alatt a köznyelv mindig az adott rendszer hatalmukkal visszaélő vezetőit érti, mint ahogy ő is azt mondja: »A [kormány] leváltása önmagában mégsem elég: le kell bontani azt a rezsimet is, amelyet az elmúlt két évben építettek – amellyel a hatalom az övék maradna akkor is, ha a többség más választ helyettük.«. Rezsimet leváltani akarunk, nem hozni helyette egy másikat. Még ha sejtem is, hogy ez alatt egyfajta rendszerváltás-lightot értett, akkor sem szerencsés szóhasználat.

3) »Újra ki kell hát tűznünk közös célokat, ami nélkül nincs normális ország, nincs nyugodt élet! Újra meg kell állapodnunk a legalapvetőbb dolgokban. Nem mindenben, de végre valamiben. Mindenekelőtt abban, hogy Magyarországnak jogállamnak kell lennie: újra jogállamnak. Olyannak, amelyet nem korlátoz semmilyen hatalom. És amely képes korlátozni bármilyen hatalmat. Ez az alap, ebben nem lehet vita. A többi kérdésben pedig egyetértésre kell jutnunk – közös nevezőre.«

Szép irány, fontos ezt kimondani, de ez önmagában üres. Mit jelent, hogy a jogállamot nem korlátozza a hatalom? Mit jelent, hogy a jogállam képes korlátozni bármilyen hatalmat? Miben nyilvánul meg a jogállam? Megváltoztathatatlan törvényekben, mint az amerikai alkotmány? Népszavazással elfogadott és csak azzal módosítható alkotmányban? Ki szabja meg, hogy a jogállamnak mik a keretei, és milyen felhatalmazással lehet a jogállam kereteit módosítani? Kétharmaddal? Ezeket nem Bajnai ellen mondom, nyilván nem lett volna ennek helye a beszédben, inkább note to myself, hogy ezek olyan kérdések, amiket meg kell tudnunk válaszolni, mielőtt egyet tudnánk érteni benne.

4) »Másodszor, új megállapodás kell a szolidaritás kérdésében is, mert nem igaz, hogy mindenki annyit ér, amennyije van… A szolidaritás nem kegy, hanem felelősség egymásért és kölcsönös tisztelet egymás iránt. A fent lévők kötelező felelőssége a lent lévőkért. De cserébe az alulra születettek és az oda csúszottak felelőssége is a közös célokért. Munkával és munkakereséssel, tanulással és taníttatással; közös erőfeszítéssel. Olyan szolidáris társadalomban akarunk élni, ahol nehezebb lecsúszni, de könnyebb felemelkedni. Ettől lesz több a haza, mint az ország!«

Wow. Van ez a politically almost correct redneck mém, kedvencem, ez alapján kéne egy »szociálisan érzékeny elit« mém is a jelek szerint. Fent lévők, meg alulra születettek. Wow megintcsak.

Ha jól értem, akkor a cél azért az, hogy valamiben szolidárisabb legyen a társadalom 2014 után, de semmit nem tudunk arról, hogy a fent lévőknek mi ez a kötelező felelőssége, az alulra születettek és oda csúszottak (wow) meg mi a péket tudnának tenni, feltételezve, hogy abban az országban élünk, ahol folyamatosan nő a munkanélküliség és az egyetemi oktatás költségei az ország felének jövedelmi helyzetét jócskát meghaladják…

5) »Úgy határoztunk ezért, hogy az új, erős közép megszervezésére lerakjuk az összefogás alapjait. […] Az ország középen találkozik! […] Akikkel meg tudunk egyezni a jogállam, haza és haladás, szolidaritás és Európa dolgában. És ha ebben megegyeztünk, akkor erre alapozva közösen kidolgozzuk a talpra álláshoz és gyarapodáshoz szükséges konkrét programot – a jó kormányzás programját.«

Ok, ez szerintem kúl. Én örülnék, ha lenne Magyarországon egy politikai erő, ami erős középként definiálja magát és az is.

Nekem nyilvánvalóan eszem ágában nem lesz szavazni rá ha tényleg közép lesz (értsd: szociál- és gazdaságpolitikailag az itthoni technokrata »baloldal« és a konzlibek által megtestesített jobboldal között van félúton), mint ahogy nyilván rengeteg olyan baloldalinak mondható embernek sem, aki a rendszerváltás óta elszegényedő kormányokat szociális oldalról kritizálta, de legyen akkor egy ilyen is, dolgozza ki az erős közép kormányprogramját, szuper.

6) »Ezért hát mondjátok el mindenkinek: van remény, ha van összefogás! Gyűjtsétek össze a változást akarókat: írjatok alá, jelentkezettek be a Millánál, a Szolidaritásnál, a Haza és Haladásnál vagy a választott pártotoknál! Tiltakozzatok és szerveződjetek. Mondjátok el a képviselőiteknek, a pártjaitoknak, hogy összefogást akartok, hogy együttműködést vártok tőlük és köztük! Mondjátok el nekik, hogy most nem az a kérdés, kiből mi lesz. Hanem az, hogy mennyit tesz a kormányváltásért, a rezsimváltásért és a korszakváltásért. Mondjátok el nekik: ha nem tesznek meg minden tőlük elvárhatót az összefogásért, akkor az országrontó rezsim hatalmát védik. Ha szóval nem, hát tettel. Ha tettel nem, akkor mulasztással. És azért nincs bocsánat!«

Wait, what?? Eddig arról volt szó, hogy ti egy erős közepet építetek fel, és hogy az egymás felé nyitás az milyen fontos. Most meg hirtelen »if you ride alone you ride with hitler«? Van ezernyi különböző nézet, különböző politikai álláspont, különböző számítás arról, hogy hogyan és miként kéne leváltani Viktorékat, majd mit kéne csinálni utána. Ebből egy az, hogy a Milla-Szolidaritás-Haza&Haladás összefogás boronáljon össze mindenkit maguk alatt, de ha jól értem, akkor mindenki, aki bármelyik másik utat próbálja járni a lehetséges összefogások különböző variációiból, az Orbán Viktor országrontó hatalmát védi? Pár mondattal ezelőtt még a tartalmi kérdéseken való vitánál tartottunk, most meg függetlenül attól, hogy ez még el sem kezdődött, aki nem velünk van, az ellenük? Boy, that escalated quickly…

7) Összességében elég csalódott vagyok. Én ennél sokkal-sokkal jobb beszédre számítottam Bajnaitól, olyanra, ami még engem is meg tud győzni arról, hogy »oké, ezt a csávót megéri a szakértő brigádjával együtt megtartani tanácsadónak mások mellett, mert mond jó dolgokat is«. Ugye a beharangozója az volt, hogy azért mond beszédet, mert »a Haza és Haladás alapítvánnyal rengeteg szakmai anyagot csinálnak és van mondanivalója, nem azért mert miniszterelnök-jelöltnek szeretnénk fölkenni«. Ehhez képest nulla szakmai mondanivaló hangzott el, viszont meg lett hirdetve egy politikai összefogás, ami a jelek szerint a benne résztvevők szerint Az Egyetlen Lehetséges Út, Amiben Mindenkinek Részt Kell Vennie, és a 3 arca közül Bajnai az egyik. 

És ezzel nekem erős problémáim vannak. Még ha 3 kedvenc politikailag aktív karakterem sütötte volna el ezt, akkor is. Ment a múlt héten ez a polémia arról, hogy ki miért megy ki egy demonstrációra, és hogy ez arról szól, hogy »nem tetszik az Orbán-rendszer«.

Nem. Ezt akkor is mondtam, hogy egy demonstrációt meghatároz, hogy mi hangzik el ott, és utólag is így látom. Igen, vannak vendég-előadók, mint TGM vagy Balavány, akik a saját véleményüket képviselik, ami többé vagy kevésbé eltér a demonstráció - szervezők által meghatározott - fő hangsúlyától. De itt és most a demonstráció főszervezői indítottak egy olyan összefogást, ami szerint aki nem segíti őket maximálisan, az Orbánnal van. Ezek a szervezők pontosan tisztában voltak vele, hogy ez fog elhangozni, és úgy igényelték az emberek részvételét, támogatását, hogy erről nem voltunk informálva. Én nem bánom, sőt, kifejezetten támogatom, hogy minél több ember minél több projektet indítson a saját nevében, jelentse be, mittudomén.

De egyrészt ha a részvételemen keresztül egy projekt támogatására akar kérni, és van rá lehetősége mint főszervezőnek, akkor szóljon először róla, hogy mi ez. Pláne ha a demokráciáért akarja tenni, azt mondja, hogy ideje, hogy felnőttnek nézzük egymást, meg ilyesmi. Márpedig itt eddig is kommunikációban voltunk, el lehetett volna mondani, hogy indult egy ilyen, ha szerinted ez jó cucc, akkor pláne gyere ki és hívj még több embert, de nem, ez az információ direkt vissza lett tartva tőlem, hogy csak már miután kimentem, akkor szembesüljek vele. Nem szeretem az ilyet. 

A másik dolog, amit nagyon nem szeretek, az ha meg van mondva, hogy »az egyetlen út, ha az általam koordinált módon összefognak azok, akiknek szerintem össze kell fogniuk, aki pedig nem ért ezzel egyet, az ellenség«. Ezt nem szerettem akkor, amikor a »haza nem lehetett ellenzékben«, nem szerettem akkor, amikor Gyurcsányék jöttek ezzel, nem szerettem akkor, amikor a Szolidaritás elsőként próbálkozott be vele, és nem szeretem most sem. Sok út van. Mármint egyik sem túl életszerű, egyik sem tökéletes, éppen ezért sokan sok féle lehetőségben gondolkoznak. Tök mindegy, hogy igazuk van-e bármiben. Mindenkinek alapvető emberi és demokratikus joga önálló politikai véleménnyel rendelkezni. Remek dolog (tényleg), hogy minden második szónok elismeri a békemenetesek jogát és annak értékét, hogy kifejezik véleményüket, de akkor talán ezt tegyük meg egymással is. 

Aki nem velünk, az attól még nem feltétlenül ellenünk.”