Kétsebességes vagy kétszintű lesz az EU?

„Európa a válságkezelés kellős közepén jelentős dilemmával kénytelen szembenézni. Miközben az eurót használó országok jogos igénye, hogy a valutaövezet széthullását megelőzendő szorosabbra fonják az őket egymáshoz fűző kötelékeket, ez az előremenetelés ugyanakkor könnyen szétfeszítheti az Európai Unió jelenlegi kereteit, és veszélybe sodorhatja egyik legnagyobb vívmányát, az egységes belső piacot.

A valutaunió közép- és hosszú távon pénzügyi, gazdasági és politikai uniót feltételez, és ami ennek gyakran velejárója, külön intézmények, ne adj’ Isten külön eurózóna-költségvetés után kiált. De mi a baj ezzel? – kérdezhetné a nyájas olvasó, hiszen a kétsebességes Európa már jó ideje realitás. Elég csak az euróra, a schengeni együttműködésre, vagy újabban az európai szabadalomra gondolni, amelyekben nem vesz részt minden tagállam. Mindez kétségtelenül igaz, ám a két- vagy többsebességes és a két- vagy többszintű Európa között jelentős különbség van. Míg az első csak egy átmeneti állapotot jelent a kezdetben kimaradó országok számára, addig a második esetében fennáll a veszély, hogy tartóssá, netán állandóvá válik, mert túl mély árkot ás az első és a második, vagy a harmadik vonal közé.

Ezért teljesen jogos az egységes valutát csak a jövőben bevezetni képes vagy szándékozó uniós tagállamoknak az az igénye, hogy az euróövezeten belül ne olyan megoldások szülessenek, amelyek kirekesztenek másokat, vagy olyan szerzett jogoktól fosztják meg őket, mint amilyen a belső piac.”