Mi kötelezheti az Alkotmánybíróságot?

2012. október 13. 11:33

Nem létezhet korlátok nélküli közhatalom.

2012. október 13. 11:33
D. Tóth Balázs
Szuverén

„Magyarországon – a kilencvenes évek vitáit követően – konszenzus alakult ki abban a kérdésben, hogy az alkotmány végső értelmezője az Alkotmánybíróság. Arra azonban kevesebb figyelem összpontosult, hogy mi kötelezheti az alkotmány végső őrét.

A harmadik köztársaság alkotmánya alatt kirajzolódó alkotmánybírósági gyakorlatból egyértelmű, hogy nem létezhet korlátok nélküli közhatalom egy, az alkotmányosság értékeit magáénak tudó országban. Természetesen irányadó ez az Alkotmánybíróságra (AB) is. A két legmagasabb bírói fórum között zajló, közel két évtizedes közjogi csaták után elfogadottá vált az is, hogy a harmadik köztársaság alkotmánya – ahogyan az alaptörvény is – a hatalommegosztás értelmezési aspektusát Magyarországon kettéosztotta. Az alkotmány végső értelmezője az AB, az alkotmány alatti normák végső értelmezője a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria lett.

De vajon az alaptörvény végső értelmezési monopóliumának része-e annak meghatározása, hogy melyek az AB-ra kötelező források? Álláspontom szerint ésszerű keretek között igen. Ésszerű kereteken elsődlegesen azt értem, hogy általában a koherens alkotmányértelmezési módszer – és különösen a morális értelmezés – nem vezethet olyan eredményre, amely nyilvánvalóan ellentmond az alaptörvény tételes szabályának.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
imres
2012. október 13. 13:45
"A két legmagasabb bírói fórum között zajló, közel két évtizedes közjogi csaták után ..." Milyen csaták? Én nem emlékszem, hogy a rendszerváltás óta csaták zajlanának az LB és az AB között. Miről ír ez a fazon? Van ebben a posztban olyan állítás, ami igaz?
nyugalmazott tanár
2012. október 13. 13:36
Nem a kontroll hiányzik, hanem azt szeretnék minden áron kierőszakolni, hogy ők, ezek legyenek a megaszondó, fellebbezhetetlen kontroll. Ez a dolgok eredője. Csak hogy erre az egész magyar társadalom menne rá. Egyesek kéjelgő örömére.
miloka
2012. október 13. 12:40
Itt van a kutya elásva a cikkben. ( konklúzióként) "Nem példa nélküli, hogy a bíróságok tételes jogon kívüli (szakirodalmi nyelven: metajurisztikus) forrásokra hivatkoznak. Számos esetben – ahogyan ezt Uitz Renáta elegánsan bemutatja – olyan jogon kívüli tényezők, mint a például az ügy történelmi körülményeinek mérlegelése, elengedhetetlenek a megalapozott, a társadalmi valóságot figyelembe vevő döntéshozatalhoz. Abban azonban konszenzus van a mértékadó alkotmánybíróságok között, hogy az alkotmányon kívüli tényezők nem szolgáltathatnak végső érveket a döntéshez, azok nem kötelező precedensek, csupán elősegítik a döntéshozatalt." Magyarán védi a DP-t elítélő bírót és ezáltal magát DP cselekedetét.
luga
2012. október 13. 12:31
Az Alkotmánybíróság tagjai ilyen-olyan alkuk révén kerültek pozícióba. Ennek megfelelően értelmezik esetenként az eléjük kerülő vitás kérdéseket.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!