Hogy a szavazóit megtartsa, a Fidesznek a vidékstratégiában megfogalmazott célokról kell beszélnie, ám a háttérből irányító gazdasági érdekkörök igényeinek kell igazából megfelelnie. Interjú.
„– Tollba mondták? Kik?
– Maradjunk annyiban, hogy valószínűleg ugyanonnan származhatnak, ahonnan a földbérleti pályázati rendszerbe is bekerültek. Amiről a vidékfejlesztési miniszter a törvény-előterjesztő expozéjában a parlamentben beszélt, abba alig lehetne valahol belekötni. Ám a szavak és a törvénytervezet beterjesztett normaszövege helyenként köszönőviszonyban sincsenek egymással.
– Mit lehet látni, az egyes pártok kiknek az érdekeit képviselik a vitában?
– Az MSZP – ahogyan mindig is tette – most is a vagyonszerzésnél »jókor, jó helyen lévő«, a nemzet vagyonát széthordó mai tőkés nagybirtokosok, a téeszeket, állami gazdaságokat elprivatizáló körök érdekeit védi. A MAGOSZ vezetésének egy része is mint hogyha ebbe az irányba hajlana. Erre utal az is, hogy ők egyáltalán nem ellenezték a birtoknagyság növelését, s nem feltétlenül csak Csányi Sándor vagy Nyerges Zsolt kérésének eleget téve. A tőkés nagybirtokosi érdekkörnél van a gazdasági erő, képviselőik a mai politikában is erőteljesen jelen vannak. A másik kör, az európai léptékkel mért kis és közepes egyéni, családi gazdaságok, akikről például a jobbikos vagy LMP-s vezérszónokok beszéltek a földtörvény vitájában. Ennek a kisgazda társadalomnak ma nincs tisztességes képviselete, mert felmorzsolta a politika. A Fidesz láthatóan e két kör között próbál lavírozni. Ahhoz, hogy a szavazóit megtartsa, a vidékstratégiában megfogalmazott célokról kell beszélnie, ám a háttérből irányító gazdasági érdekkörök igényeinek kell igazából megfelelnie. Ilyen igény a nagy állattartó telepekkel és élelmiszeripari kapacitásokkal rendelkező érdekeltségek részéről a gyakorlatilag korlátlan birtokméret engedélyezése a földbérletnél. Bár a tervezet formálisan rögzíti, hogy ez legfeljebb 1200 hektár lehet, ami egyébként Európában már önmagában is gigantikus birtokméret, de ráadásul a társaság saját tagjaitól vagy részvényeseitől bérelt földterülete nem számít ide, magyarán szinte korlátlanul bővíthető a terület. Ez a folyamat a dél-amerikai tőkés nagybirtokrendszer kialakulása felé visz: a föld kevesek kezén koncentrálódik, az emberek pedig tömegével szorulnak ki a földművelésből.”