Navracsics Tibor szerint aláássa a szólásszabadságba vetett hitet, a kölcsönös bizalmat és felszámolja a békés konfliktuskezelés lehetőségét a Mohamed prófétát gyalázó iszlámellenes film. A közigazgatási és igazságügyi miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának nyilatkozva azt mondta: akár üzleti, akár politikai érdekből, akár csak polgárpukkasztásból, vagy valamilyen heccből tesznek ilyet, valójában a rövid távú érdekeikkel az egyik legfontosabb hosszú távú érdeket semmisítik meg, a társadalom létalapját jelentő kölcsönös bizalmat. Mint mondta, most látszik is a muzulmán országokban, hogy akik nem hisznek abban, hogy megvitathatják a kérdésüket egy akár velük ellentétes állásponton lévő személlyel, mert az nem vállalja fel az identitását, magát, vagy ezt a terméket, akkor az erőszakhoz fordulnak, mert az marad az egyetlen lehetőség. (Az iszlámot és Mohamed prófétát gyalázó, A muszlimok ártatlansága című amatőr film miatt az iszlám világ csaknem 20 országában törtek ki tiltakozások.)
Navracsics Tibor a késve történt bocsánatkérések kapcsán azt mondta: ha már úgy gondoljuk, hogy a kereszténység a legtoleránsabb vallás, a keresztény kultúra megengedheti azt, hogy más kultúrák párbeszédében a vezető, vagy irányító legyen, akkor legyen első akkor is, amikor igaztalan vádak, sértések érnek egy másik kultúrát, egy másik vallást. A miniszterelnök-helyettes hozzátette ugyanakkor: arról sem szabad elfeledkezni, hogy a világ más pontjain a kereszténységet üldözik, gúnyolják, és mintha mi sem állnánk ki sok esetben ilyenkor a keresztényüldözés ellen. A politikus véleménye szerint az internet elterjedése, amely lehetővé tette az anonim publikációt, és azt, hogy egyes fórumokhoz, cikkekhez álnéven vagy név nélkül is hozzá lehet szólni, „hihetetlen mértékben kitágította a szólásszabadság határait”, és ez „eddig soha nem tapasztalt mértékben a visszaélésre is okot ad”. Mint mondta, ez különösen súlyos akkor, amikor politikai provokációkat is rejt már a felelőtlenség.
Navracsics Tibor azt mondta: „általában azt láthatjuk, hogy azok az újságírók is, akik professzionálisan, elvileg a szólásszabadság őrei is, nemcsak a művelői, ők is felelősség nélkül, pusztán pillanatnyi érdekek, vagy politikai provokációk szolgálatába állítják ezt a jogot”. „Meggyőződésem szerint nincsenek többségben, de a legnagyobb befolyással azok a csoportok üzleti politikai véleményformáló csoportok bírnak, amelyek a szólásszabadság határtalansága mellett érvelnek”. Sok esetben már olyan ügyeknél is, amelyeket addig természetes korlátozásnak vettünk – fogalmazott, példaként említetve a gyermekekkel kapcsolatos, és a szexuális irányú tartalmakat.