Olyan ökoszisztémát, biodinamikus gazdálkodást lehet itt megvalósítani, mely páratlan lesz Európában.
„Első nyilatkozatában azt a célt fogalmazta meg, hogy az itt élő emberek érezzék magukat jobban, mint korábban, és legyenek boldogabbak. Optimista, nagy szavak, ám alig fél év után bombaként robbant a hír, hogy 25 milliárd forintot kapott a legelmaradottabb térség. A negatív fogalommá vált Ormánságot Ön »divatba szeretné hozni«.
Amikor 2010-ben képviselő lettem, szinte elsőként említettem az Ormánságot. Rajongok ezért a vidékért, ismerem a gondjait. Biztatást kaptam a miniszterelnök úrtól, reméltem, találok kivezető utat ebből a mély kátyúból. Hamarosan elém került az évek óta porosodó Ős-Dráva program, amely 2007-ben készült el hosszas munka után, de aztán az előző kormányzat egyáltalán nem foglalkozott vele. Az akkori program íróit megkeresve, velük felélesztve korábbi elképzeléseiket ismét megmutattam a miniszterelnök úrnak, aki ráérzett az abban rejlő lehetőségekre, és támogatott bennünket.
Kétéves egyeztetések, minisztériumi kilincselések, megfeszített munka következett, ráhangoltuk az ormánsági embereket, becsempésztük a közbeszédbe is a programot. Így elértük, hogy tavaly januárban már kiemelt téma volt az Új Széchenyi Tervben, és a közelmúltban 25 milliárd forintot ítélt oda a kormány terveink megvalósításhoz.
Az Ős-Dráva program kerek egész. Mindenre gondoltak itt - munkahelyteremtésre, képzésre, pályázatírásra, ökoturizmusra, állattartásra, termékfeldolgozásra?
Tervezéskor az egészet egyben, összefüggéseiben kell látnunk, majd az érintett emberekkel együtt meghatározni a kis lépéseket. A program négy pilléren áll. A folyamszabályozások miatt megváltozott a Dráva szerepe: mélyült 8 métert, így szabályosan kifolyt a víz az Ormánságból, amely valamikor lápos, kanyargós, füzes mellékágakkal rendelkező terület volt, ahol a belvizeket el tudták vezetni, úgyhogy intenzív gazdálkodást folytattak, amely azonban megszűnt. Hogy ismét elkezdődhessen a mezőgazdasági termelés, 90 kilométernyi csatornarendszert alakítunk ki a Dráva vizét is felhasználva.
Füzesek betelepítésével a vidéki magyar romantikát is megjelenítjük, a levegőnek is íze lesz. Öntözéssel, belvízelvezetéssel megoldható a helyi mezőgazdaság. Az erdős, legelőkkel övezett vidéket korábban felváltotta a szántóföld, most ezek helyett szeretnénk erdőket telepíteni, füves, természetes legelőket kialakítani, ahol az extenzív állattartást hozhatjuk vissza őshonos állatokkal. Feldolgozó- és csomagolóipart is rendelünk hozzá, a szakképzett munkaerő megvan a környező városokban. Így értékesíthetik majd a megtermelt árut az ormánsági emberek, akik érezhetik, hogy érdemes dolgozniuk. Holland újságírókkal jártuk a vidéket legutóbb, és ők azt mondták, hogy olyan ökoszisztémát, biodinamikus gazdálkodást lehet itt megvalósítani, mely páratlan lesz Európában.”
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A miniszterelnök szerint az európai vezetők körében egyetértés van abban, hogy az energiaválság elkerülhetetlen.
Zákány Péter dandártábornok tételesen cáfolta a Pálinkás Szilveszter állításait a Magyar Honvédségről.
A 670 ezres megtekintésnél járó interjú kereteit egy reality-jellegű koncepció adta.
Magyar Péter új elmélete szerint az USA alelnökének látogatása csak egy dolgot jelenthet.
Közel hatmilliárd forintból bővült a rendőrség járműparkja, a cél a gyorsabb reagálás és a hatékonyabb bűnüldözés.
Először is hadd kezdjem azzal, amivel a Szabó Bence cikkel lényegében befejeztem.
A mobilitás korszakában egyre inkább elmosódik a határ az iroda, az iskola és a pihenés helyszínei között.
Hiába a hangos brüsszeli propaganda, az energiaszankciók csődöt mondtak. Czepek Gábor és Hortay Olivér kőkemény figyelmeztetést adott ki: az ukrajnai háborúra hivatkozva hamarosan brutális fogyasztáscsökkentésre – a nadrágszíj meghúzására – kényszeríthetik az embereket.
