A Népszava volt már összehajtott papírlap, hetilap, napilap, sőt, ma már on-line is. Egy tulajdonsága van, ami az idők során sohasem változott: jelkép. A dolgozó emberek szellemi épülésének jelképe.
„Nem tudok eltekinteni attól, hogy a mai kormányzó történelmi idolja, Horthy Miklós különítményesei 1920-ban, a vezérük által inspiráltan verték agyon Somogyi Bélát, a Népszava akkori főszerkesztőjét, Bacsó Bélával együtt, 1920-ban. Attól sem tudok eltekinteni, hogy a Népszava szerzői, szerkesztői között találjuk Ady Endrét, József Attilát, Radnóti Miklóst, valamint rajtuk kívül is több száz elsőrangú baloldali ikont. Attól pedig végképp nem tudok eltekinteni, hogy a magyar baloldal másfél évszázados történelme során az gyakorlatilag nem létező baloldali politikus volt, aki ne írt volna a Népszavába. Ez ma sincs másként.
Egy szó, mint száz, a Népszava a baloldalé. A Népszava szociáldemokrata napilap, és ennél jóval több: a legrégebbi ma is létező politikai harsona, s hosszú életpályája, valamint az idők forgószelei okán egyúttal a legtöbbet szenvedett magyar sajtótermék. Ez a sors ma is ráver. (»Bal sors a'kit régen tép« - Kölcsey)
A Népszava tulajdonosa (kiadója) volt már könyvkereskedés, állami vállalat, videotéka, magánszemély, vállalkozás, stb., szóval mindenféle. Voltak ragyogó, tragikus sorsú és megalkuvó főszerkesztői egyaránt, amint a szerkesztőség más munkatársai szintén a szélrózsa minden irányából jöttek, vagy oda tekintettek. A Népszava volt már összehajtott papírlap, hetilap, napilap, sőt, ma már on-line is. Egy tulajdonsága van, ami az idők során sohasem változott: jelkép. A dolgozó emberek szellemi épülésének jelképe. (...)
Egy szó, mint száz, miattam azt közöl a Népszava, amit akar, olyan hirdetést jelentet meg, amilyet akar, s mindezekről bármely elvtársam azt gondol, amit akar. Számomra a dolgok ezen része családon belüli kérdés. Megbeszéljük. Mindenki másnak viszont ezt üzenem: El a kezekkel a Népszavától!”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Magyar Péterék még mindig tagadják, pedig egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy brutális megszorítócsomaggal készülnek a választásra. Az európai Unió elitjének megfelelő adóemelés minden magyar ember életét megnehezítené. Az önét is, bárkire tervez szavazni jövőre.
Nagy Ervin az „unalmas” Bajnai-korszakot siratja, azt az időszakot, amikor családok százezrei szenvedtek megszorításoktól. Jövőre Magyar Péterrel ugyanez térne vissza.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Kiszivárgott felvételen nosztalgiázik Nagy Ervin 2009 „nyugalmáról”. A Tisza-adócsomagja pontosan azt a brutális megszorítási korszakot hozná vissza.
Deák Dániel elképzelhetőnek nevezte a választási együttműködést Magyarék és a baloldal között.
„Az EU-csúcsnak vége. A közvetlen háborús veszélyt elkerültük, a brüsszeli hadikölcsönből kimaradunk. Nagy eredmény!” – hangsúlyozta a miniszterelnök péntek hajnalban.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
