Melyik Európa?

„A legkisebb eltérésre is forrásmegvonással járó fenyegetéssel reagált a brüsszeli intézményrendszer Magyarország esetében, míg a legdurvább szabálysértést is újabb bankmentőcsomaggal és a hiánycélok teljesítésének egyéves elhalasztásával honorálta a spanyoloknál. Arra viszont nem emlékszem, hogy bárki tiltakozott volna a héten a tranzakciós adó bevezetése ellen Franciaországban.

Úgy tűnik tehát, hogy Európa nyugati fele megrettent a keleti fél dinamikus fejlődésétől, és most, bankjain keresztül is, minden eszközzel – tőkekivonással és a hitelezés leállításával – hátráltatja a felzárkózást. Másrészt az eddig felhalmozott adósságok törlesztését is drágábbá teszi, hiszen ha az eurózóna tagállamai államadósságának hatvan százalék feletti részét külön, közös alapba helyezik át, akkor nekik olcsóbb lesz az adósságállomány kezelése, mint a keleti tagállamoknak. Harmadrészt visszaveszi az ennek a térségnek szánt fejlesztési pénzeket, lelassítva az infrastrukturális felzárkózást. Így viszont az egyre távolabbi és bizonytalanabb jövőbe tolódik a közép-európai tagországok többségének a csatlakozása az eurózónához is.”