Álljunk meg egy szóra!

„A hatályos helyesírási szabályzat még mindig az 1984-es, csak a példatárat dolgozták át kicsit, és ez még érthető okokból kevéssé foglalkozik a problematikával, annyit mond a 193-as paragrafusban, hogy »gyártmányoknak, termékeknek, készítményeknek márkanévként használt elnevezését, annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk.« Valamennyit segít – a csupa kisbetűs nevek kérdésében eligazít –, de nem sokat, forduljunk tehát az Osiris kiadó Helyesírásához (OH), ami most a legátfogóbb és legkorszerűbb segédkönyvnek tekinthető. A szerzők itt már részletesebben foglalkoznak a márkanevek kérdésével, kiemelik, hogy »nem reklámcélú folyamatos szövegben« nagybetűvel írandók, még akkor is, ha a logójukban csupa kisbetű van, és ez igaz a többelemű és a kötőjellel kapcsolt nevekre is.

Két fontos kérdést azonban csak kerülgetnek: az első, hogy bár azt írják, a márkaneveknél alapvetően a bejegyzésukkor rögzített írásmódot kell követni (pl. AL-KO, MiZo), elismerik, hogy ezt nehéz ellenőrizni, hiszen többségük nincs benne a szótárban. (Illetve hogy melyik »erősebb« szabály, ez vagy az előző?) A második, hogy miután leírják, hogy a márkanevek írásképének »gyakori velejárói különféle nem nyelvi eszközök, például grafikus elemek vagy a betűtípus«, a logó, egy jel vagy akár a betű színe, a »márkanevek mondatba vagy szövegbe szerkesztésekor a nem nyelvi jelek visszaadására – főként a nem reklámtípusú szövegekben – nincsen mindig mód.« Eddig rendben, de akkor most kellene-e törekedni inkább mégis, avagy nem? Az OH egy másik helyen, a címeknél tesz némi engedményt: »angol nyelvi hatásra a szó belseji nagybetűsítés összetételi határon […] a folyamatos íráskor is megtartható.« Ha ezt a márkanevekre is alkalmazzunk, akkor a YouTube-típusú írásmód védhető. Egyéb támpontot sajnos nem kapunk, illetve még megemlítik, hogy a márkanév állhat teljes mondatból is (Egyél Egyet! csokoládé), ebben az esetben a záró írásjel is használható.”