Lehet-e templomot tervezni népművészetből?

2012. augusztus 16. 10:36

Aki a Gyimes környékén jár 25-én, Felsőlokon forduljon balra Görbepatakán. Az út végén jobb oldalon ott áll egy sziklán a kápolna.

2012. augusztus 16. 10:36
Őrfi József
Égigérő

„Makovecz Imre mesterem volt a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájában. Mikor nála dolgoztam, igyekeztem minél többet megérteni abból, amit csinál: elmélyülten olvasgattam az általa írt gondolatokat, nézegettem a terveit, és sok, általa tervezett épületet meglátogattam. Még arra is volt alkalmam, hogy nem szervesen a munkához kapcsolódóan többször is beszélgethessek vele. Munkái közül főleg a templomok érdekeltek, hiszen hittanári végzettséggel mentem építésznek, így többször faggattam őt arról, hogyan gondolkozik a világról. A siófoki temploma tetszik a legjobban, nem is annyira az építészeti megformálása, mint az épület által sugárzott derűs béke miatt. (...)

El lehet fogadni, és el is lehet utasítani ennek az alkotói hozzáállásnak a létjogosultságát. Ami mindenképpen pozitív, az alkotó kísérletező, kutató kedve, és a teljesen újszerű, szokatlan végeredmény. És persze az élmény, amit okoz, ami személyre szabottan átélhető.

Nekem nagyon tetszett, és mikor lehetőségem nyílt rá, kicsiben én is megpróbálkoztam egy népművészeti minta térbe állításával. A lehetőséget az adta, hogy még 2009-ben Gyimesfelsőlokra tervezhettem kápolnát, olyat, amit az ottaniak meg is tudnak építeni. Sokat töprengtem a dolgon, hogy mit kellene oda tervezni, és mikor halványan körvonalazódni kezdett a dolog, egy ottani minta adta a végső megerősítést, ami számomra egyszerre sűrítette magában mindazt, amit fontosnak éreztem. A kis kápolna időközben elkészült, ahogy a bevezetőben írtam, most lesz a szentelése augusztus 25-én. A kis kiadványnak pedig azért örültem meg, mert most először kaptam kézbe olyan szép fotót az épületről, amin látható a kész állapot, és én bizony úgy érzem, olyan lett, amilyet szerettem volna.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
jusztusz
2012. augusztus 20. 09:38
Ha szakrális teret tervez az ember, az adott helyhez mindig oda lehet fordulni tanácsért. A közösség, ami ott él, aminek élő hite van, harmóniában van a hellyel. A kultúra, ami ott alakul ki, szintén. Így meríthetsz bármelyikből, nem lehet tévedni.
negeev
2012. augusztus 20. 09:38
Én pedig éppen hogy világos, jó kedélyű templomban érzem jól magam. Aminél megállapítható, hogy melyik országban vagyok és akár, hogy annak melyik részén. Istentől pedig nem gondolom, hogy meg kéne rémülnünk. Szerintem nem azt várja, hogy bárki egyből bűnbánóvá válljon, amint belép egy templomba. Hanem csodálja és élvezze a templom hangulatát és környezetét. Az ilyen érzések sokkal inkább közelebb viszik az embert Istenhez.
korona
2012. augusztus 20. 09:38
Átvizsgáltam nézetemet. Makovecz Imre tényleg nagyon nagy, értékes építőmester volt. Úgy gondolom, ugyan testében meghalt, de emlékezete örökre élni fog. Mert Makovecz nem csak templomokat tervezett, de családi házakat (pl Kolontár) is. Minden épületében ott van ő maga is. Templomépítés? A templom valami fenkölt alkotás. Több, mint lakóház, több, mint jurta, több, mint minden földi, emberi funkcionalitást betöltő épület. A templom építmény. Nem alapulhat úgynvezett nép-nemzeti stílusokon, hanem egy elragadtatott, égi, túlvilági helyet, teret kell, hogy igeneljen, ahol a hívő (vagy nem hívő) belső érzelmeire olymódon hat, hogy elvonatkoztassa a gyarló mindennapi életétől, és Isten közelségének rémült megihletését váltsa ki. Isten nem gondolkodik nemzetekben. Gondolom. Ha a hívő egy "igazi" templomban van jelen, akkor CSAK még valaki lehet vele ott, és az maga Isten. Istenről pedig nem vonhatja el a némber fantáziáló révedezését a tulipánok tarka formái, levelek kacskaringója, a vidám színek hívogatása, hanem tudnia kell, hogy Isten színe előtt van, és csak Ő előtt. Ezért volt erejük a múlt századok templomainak, mert ott olyan környeztet fogadta az embert, amilyen a templomon kívül talán csak a színházban, operában, amelyről maga is tudta, hogy OTT nincs jelen ÚGY Isten, mint ahogy jelen van a Templomban. Nem lenne szabad vidám, gyöngyvirágos, muskátlis fatemplomokat építeni, amely annyira napfénytől világos, hogy zavarja a vallási elméllyülést, a magunkbaszállást.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!