„Ezt csak azért tartottam fontosnak megjegyezni, mert a kommentátor mellett ott ült Czene Attila államtitkár, akinek surranópályás olimpiai győzelmét soha nem feledem. Akkor is könny szökött a szemembe. Amit azonban Czene tegnap művelt, az szomorú. Ha már beül egy korábbi bajnok a riporter mellé, muszáj az államtitkárnak? Van bőven úszólegendánk, bárki elvállalta volna a »feladatot.« Miért van az, hogy Czene azonnal úgy fényezi a kormányát, amelyik »biztosított mindent ahhoz, hogy lehető legjobb legyen a felkészülés«, hogy közben megjegyezte, hogy »ez a dolguk.« Ha ez, akkor ezt miért kell elmondani? Ráadásul nem az ő pénzük, hanem a miénk, adófizetőké.
Amikor Münchenben és Montrealban úszóarany nélkül maradtunk - Szegény Gyarmati Andrea és Hargitay András -, akkor a Lázár-kormány nem adott elég pénzt? Amikor Czene olimpiai bajnok lett, a Horn-kormány irányította az országot. Szaladt bárki, hogy legalább ilyen áttételes szöveggel jelezze, hogy a kabinet adta a pénzt? Ki az a hülye, aki azt hiszi, hogy Czene Hornék miatt, és nem saját tehetségének köszönhetően jutott fel a csúcsra? Gyurta sem azt mondta, hogy Orbán Viktorra gondolt az utolsó métereken, hanem az édesanyjára. Négy éve kajak-kenuban nyertünk két aranyat. Ott ült a riporter ölében Ábrahám Attila, korábbi olimpiai bajnok, a Gyurcsány-kormány államtitkára, hogy felolvassa, hányan sporttárs gratulál - ezáltal közvetve megköszönve a kormányzati apanázst?
Ha pedig ezen múlik, akkor Rákosi Mátyás biztosította a legjobb felkészülést? Helsinkiben 16 aranyunk volt...
Nem tett jót az estének ez a nyomulás, még akkor sem, ha mindez nüansz ahhoz képest, hogy megvan a második aranyunk. Nem aranyotok, aranyunk.”