A mások megbélyegzésétől tartózkodó, politikai korrektségre érzékeny civilizált viselkedés példája hathat.
„Kötöttem az ebet a karóhoz, hogy bármely kényes kérdésben, legyen az Trianon, 1956 – bármi, ami a közeli vagy távoli történelmet illeti, az úgynevezett múltbevallás a politikai és világszemléleti hajlamok által sokféle lesz, a megszólalók pedig a kibeszélés során újabb és újabb sértéseket fognak egymás fejéhez vágni. Vagyis a kibeszélés kívánalma aligha más, mint egy vulgarizált freudista ötlet. A hagyományosan intézményesült keretek között tartott tudományos vagy szakmai viták sem szokták megoldani a felmerült problémákat, főként nem oldják fel a teoretikus szemellenzőkből, személyes vetélkedésekből fakadó ellentétes érzelmeket – hogy ne mondjam, személyes utálatot, indulatot –, hanem legjobb esetben is csak tágítják a valaha szintetizálható ismereteket.
Ami azonban nem kevés, s alighanem alkalmatosabb, mint az úgynevezett társadalmi kibeszélés. Hogy mennyire felszínesen pszichoanalitikus ötlet a kibeszélés ajánlgatása, arról az elfojtás szó is árulkodik abban a gyakori szófordulatban, ami úgy hangzik, hogy a rendszerváltozás előtt »el voltak fojtva a rasszista indulatok«, de a »gyökerei« érintetlenül maradtak. Bizonyára, persze. Most pedig, hogy szabad a szólás, hangot kapnak az indulatok százféle régi sérelem miatt. A rasszista viselkedés és indulat elfojtása azonban nemcsak diktatórikusan lehetséges, hanem civilizatórikusan is, mintaadás, példakövetés, divat útján.
Mi egyéb ugyanis a civilizációs folyamat, mint a nemkívánatos, zsigeri indulatkitörések elfojtása? Erről prédikálunk oly kevesen és oly hiába ajánlva a politikai korrektséget. Nem kétséges, nehéz dolgok ezek, és senkinek nincs kezében a bölcsek köve. De a rasszista és sok egyéb politikai indulat fékezésére még leginkább a mások megbélyegzésétől tartózkodó, politikai korrektségre érzékeny civilizált viselkedés példája hathat. Hogy kevés példát mutatnak erre a nyilvánosság fényében sütkérező politikai intézőkörök? Ez igaz. De hátha mégis ez irányban keresendő különbözőségeinknek élhetőbb elviselése.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Immár nincs olyan hónapja az évnek, amikor kihalt lenne a Palotanegyed vagy a Várkert Bazár. Rövidesen pedig teljesen megújult formában várja majd a látogatókat a Citadella is. Vassné Bojta Aminával és Sikota Krisztinával, a Várkapitányság vezérigazgatójával és vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
Londonon a világ szeme: eljött a nagy nap.
„Az ilyen mértékű béremelés mögött nincs fedezet, ezért az szükségszerűen adóemelésekhez vagy megszorításokhoz vezetne” – hangsúlyozta a Számháború című műsorban Szalai Piroska.
A hegeli dialektika szerint minden tézis megszüli az antitézist.
Daniel Craig visszatért a lassan már ikonikusnak nevezhető nyomozó karakteréhez, és ha a világot nem is váltja meg, hellyel-közzel betartja, amit ígér. A Tőrbe ejtve: Ébredj fel, halott ember korrekt krimi lett, de bosszantó, hogy nem játssza ki ügyesebben a lapjait.
Életkora miatt büntetés nélkül úszhatja meg a gyilkosságot.
