Újabb fejezettel bővül Matolcsy tündérmeséje

„Az okfejtésből következik, hogy valamikor fel fogunk ébredni, és akkor újra kell gondolni a felzárkózáshoz szükséges pályát. Valószínűleg ehhez egy teljesen más gazdaság- és társadalompolitikai vízióra lesz szükség. Magyarország történelmi elmaradottságának egyik oka mindig is a ritka torz jövedelemelosztási rendszer volt. Vagyis a polgári fejlődéssel járó igazságos és arányos adózás hiánya, ahogyan azt 1848-ban a 12 pont 6. és 7. pontja követelte: közös teherviselést és az úrbéri viszonyok megszüntetését. Ma már ez a két konkrét cél avíttá vált, ám a mögöttük húzódó elv nem. A kormányzati intézkedések egyre jobban torzítják a hazai jövedelemelosztó rendszert, amely egyre nagyobb mértékben sújtja a szerény jövedelmű fogyasztókat és a képzetlen munkavállalókat (a magyar lakosság legnagyobb csoportjait), miközben kedvez a hatalomhoz hű gazdasági és társadalmi elitnek. Amíg ez a helyzet fennmarad, Magyarországon legfeljebb látványberuházások és nulla növekedés lesz évtizedekre előrevetítve (hosszú táv), kiegészülve a fogyasztói társadalom apátiájával.

Az államháztartási rendszer szerkezetét ezért radikálisan újra kell gondolni: minél több jövedelmet csatornázni az emberi erőforrásokba (egészségügy, oktatás), és ahogy a nyugat-európai (német, francia, spanyol) reformok is teszik: a nagyobb jövedelműektől kérni nagyobb teherviselést.”