Ma a Balatonon csodaszámba megy kutyával olyan települést, szállást, szabad strandot, kempinget éttermet találni, ahol szívesen látják az állatbarátokat.
„Izgalmas, a balatoni szolgáltatók és a balatoni turizmus-marketing számára hasznos elemzést, tanulmányt lehetne írni ebből a témából (amennyiben valaki felkér, meg is teszem), de a lényeg, hogy évről-évre érződik a hangsúlyok eltolódása, annak ellenére, hogy keresni csak a rendelkezésre álló témájú anyagokban lehet. Magyarán: témává lehetne tenni egy adott szolgáltatást, a téma irányába lehetne terelni a fogyasztást, de ahhoz előbb fel kell (fel kellene) kelteni az igényt, foglalkozni kéne a témával. Áldozni kellene rá figyelmet, időt, pénzt. A Balatonnál ez korábban nem volt divat, az »eszi, nem eszi, nem kap mást« szemlélete uralkodott, s hellyel-közzel e nézet tartja magát a mai napig, elég csak a weben körülnézni Balaton, vagy (hogy »ne menjünk messzire«) Adria témában: a különbség eget verő. (Az Adria nem azért veszített pozíciót a Balatonnal szemben a hazaiak körében, mert a mediterránoknak rosszabb a marketingje.)
Hogy egy kézzelfogható példát hozzak: ma a Balatonon csodaszámba megy kutyával olyan települést, szállást, szabad strandot, kempinget éttermet találni, ahol szívesen látják (ne adj Isten, állatbarátok várják) az állatbarátokat. Az interneten rátalálni ezekre külön kunszt, hamarabb értesülni ilyesmiről hallomásból. Pedig, ha ezek a helyek megfelelő tartalmakat helyeznének el, kellő időben, érdekessé tennék magukat a témát, kiderülne, sokkal többen indulnának a Balatonhoz házikedvencestől, mint évekkel korábban azt bárki hitte volna. Az állattartóknak eszébe sem jutna otthon hagyni, családtagra, rokonra, barátra bízni kedvencüket »arra a kis időre«! A szolgáltatók meg bánnák, hogy korábban nem várták tárt ajtókkal az ilyen vendégeket. A vendégek vajon hány százalékáról is beszélünk?
Nem kis idő kellett, ahhoz is, míg a »bababarát« fogalma átment a balatoni köztudatba, de aki időben úgy vélte, neki érdemes rajta lenni a témán, mint azt Kehidakustányban tették, az nem hogy nem vesztett rajta: de nyert, mi több, fogalommá tette egy eldugott Balaton környéki helység nevét e vonatkozásban.”
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Egy kilométer hosszan lehet korcsolyázni a balatonfüredi Tagore sétányon.
Az új évet több százan balatoni fürdéssel kezdik minden esztendőben. A szigligeti újévi csobbanásra már most készülnek a jeges víz rajongói.
Kik és miért költöznek Magyarországra a 2020-as években? Ezt az izgalmas kérdést járja körül – elsősorban a Balaton déli partjának tendenciáit vizsgálva – magyar demográfusok és földrajzkutatók közös vizsgálata.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
A kormánypárti politikus jó hírt közölt a budapesti kutyásokkal és a biciklisekkel.
Ha a régiós országok kétgyermekes családjait nézzük, akkor a magyar családok nettó jövedelmének vásárlóértéke az egyik legjobb – mutatom grafikonon!
Veszélyben az idei karácsonyi szezon slágertermékére.
