Egy jóval mélyebb és érdekesebb rétege is van a cikk nyomán kirobbant vitának, amely elsősorban magáról a történész-szakmáról és így tágabb értelemben nagybecsű értelmiségünk állapotáról is szól.
„Romsics művei egytől egyig politikatörténeti vonatkozásúak. Módszerük adatok és tények egyszerű magyarázata, valamint ezek összehasonlító elemzése, értékelése. A Hanák Péter-tanítvány Gyáni ezzel szemben történészként a Hajnal István-körben szocializálódott, melynek fő jellemzője a modern társadalmtörténeti orientáció, amelyhez később az ő érkdelődésében Hayden White posztmodern történetírása kapcsolódott: Gyáni Gábor és Gerő András tehát szövegekkel foglalkozik, érdeklődése középpontjában pedig a szociális csoportok, folyamatok valamint kulturális elemek állnak. Más mértékegységekkel dolgozik tehát mindkét történeti hagyomány, a köztük való átjárás pedig közel sem zökkenőmentes. (...)
Mióta Wilhelm Marr talán először használta a kifejezést, az antiszemitizmust igen sokféle jelenségre, megnyilvánulásra és kulturális-politikai folyamatra alkalmazták jelzőként. Egyben mindegyik megegyezik: célja a zsidóság vagy zsidó személyek negatív színben való feltüntetése, egy kollektív adottsághoz – a zsidó származáshoz – párosított tulajdonságokkal. Ha behatóbban ismerjük Romsics Ignác munkásságát, ilyen szándékot biztos nem találunk. Ha a zsidósággal vagy a zsidó származás kérdésével foglalkozik, azt éppen ellenkezőleg, a növekvő népszerűségű és sajnos egyre hozzáférhetőbb antiszemita irodalom toposzait magyarázandó és megcáfolandó teszi. Ez nyilvánvalóan szöges ellentétben áll azon történészek véleményével, akik számára a zsidó származás ilyetén említése éppen a huszadik századi nacionalista diskurzusok okán bővebb magyarázatra szorul. (...)
A kétféle történetírás eddig békésen élt együtt az egyetemi tanórákon, szakfolyóiratokban és konferenciákon, a módszer megválasztása minden esetben a történész szabad akaratán múlt. Noha a magyar közvélemény már éppen eléggé szenved a húsz éve tartó s immár állami szintre emelt műkedvelő történészkedéstől, mindenképpen rossznak tartom azt a törekvést, amely egy lehetséges és fontos szakmai vitát erőszakosan politikai lövészárokharccá formálná. A fennálló problémákra Gyáni Gábor szerint Romsics annak idején már reflektált, egy általában a történelem- és társadalomszemléletről szóló, a változatosság kedvéért termékeny párbeszéd azonban még mindenképpen várat magára”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az iszlamista eredőjű antiszemita támadások világszerte szaporodnak, a keresztények és a zsidók napi fenyegetésben élnek szerte a világban.
A herceg elleni bestiális támadást előre eltervezték, mégis indulatból követték el, de azt is megtudjuk, hogyan étkezett Szent László és a Rurik-dinasztia leszármazottja. Kutatók a Mandinernek.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Immár nincs olyan hónapja az évnek, amikor kihalt lenne a Palotanegyed vagy a Várkert Bazár. Rövidesen pedig teljesen megújult formában várja majd a látogatókat a Citadella is. Vassné Bojta Aminával és Sikota Krisztinával, a Várkapitányság vezérigazgatójával és vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
Londonon a világ szeme: eljött a nagy nap.
2,3 milliárd eurót utaltak Ukrajnának.
Erről Bölöni László beszélt a szegedi háborúellenes gyűlésen.
