„Július közepén végre megkezdődhetnek a várva várt tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), de egyáltalán nem biztos, hogy az eszmecsere gyors eredményhez is vezet majd. A magyar kormányt már régóta sürgeti mindenki, szinte minden szinten, itthon és külföldön egyaránt: minél hamarabb fogadja el az IMF összes feltételét, s szaggassa meg korbáccsal a hátát is a lehető legjobb eredmény elérése érdekében. Sőt, ha kell, hintse is be sóval a sebeit. Az ösztökélésben a szocialisták járnak az élen, akik mindjárt ki is számolták, hány százmilliárd forintot vesztettünk az eddigi egyeztetéssel. Bezzeg, ha azt tették volna, amit ők javasolnak!
Senkinek sem volt eddig kétsége afelől, hogy az IMF-fel meg kell kötni a hitelmegállapodást, a szakemberek között csupán arról folyt a vita: mikor. E lap hasábjain is ostorozta több kollégám a kormányzatot lassúságáért, pedig egyáltalán nem biztos, hogy olyannyira rohanni kellene. A megállapodást a szocialisták és a liberálisok azért sürgetik, mert minél kevesebb időt szeretnének hagyni a kormányzatnak a gazdaságpolitika alapvető átalakítására.