A „magyarkodás” egyre jó, arra biztosan: a kormányzati haverok cégei jól járhatnak vele mások rovására.
„Fennáll a kérdés, minek is kell érvelni a »magyar« mellett, ha az adott áru, szolgáltatás önmagában is eladható, mert olcsóbb, vagy jobb a többinél? Nyilvánvalóan csak akkor van igazán igény a nemzeti tulajdonos hangsúlyozására, ha másokhoz képest drágábbat, vagy rosszabbat akarunk eladni. (...)
A »magyarkodás« egyre jó, arra biztosan: a kormányzati haverok cégei jól járhatnak vele mások rovására. A kormányzat dönti el ugyanis, kik a nemzetiek, mely cégeknek nem kell bizonyos adókat ezért megfizetniük, ki építhet plazát és ki nem, mely terület túl »nemzetközi” ahhoz, hogy oda az állam betegye a gazdasági lábát stb. stb.
Erre a folyamatra bizonyíték Selmeczi Gabriella, aki fideszes képviselői mandátumát arra használta fel, hogy egy magáncég, a Közgép érdekeit védje annak versenytársaival, és úgy általában a közérdekkel szemben. Felszólította az LMP-t ugyanis, hogy az ne tüntessen a Közgép ellen, mert az magyar cég.
Induljunk ki a fentebb leírt logikából, és fordítsuk le ezt az igényt a politikai analitika hosszabb nyelvére: Selmeczi Gabriella felszólította az LMP-t, hogy az ne tüntessen a Közgép ellen, mert a Közgép biztosan nem a legjobb minőségű, vagy árú cég, de a mi haverunk, és ez nagyon fontos. A Közgép már abban is döntést hozott, milyen alvállalkozókat használ fel annak érdekében, hogy a kormányzattól további munkákat szerezhessen meg, illetve hogy mindent megnyerhessen, amit csak akar. Emellett a kormány tovább építi a cég PR-ját azzal, hogy egy héten egyszer minimum elmondja: ez a cég »magyar«.”
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A legtöbb szempontból magyarok a kiskereskedelem óriásai.
Ritkán látott nyíltsággal állt bele a brüsszeli elitbe Václav Klaus. A volt elnök nyíltan kimondta: Magyarország maradt az egyetlen tagállam, amely dacol a központosító nyomással, a vasárnapi választáson pedig nem csak a hazai ellenzéket kell legyőzni.
J. D. Vance a minap épp az ellenkezőjére figyelmeztette a magyarokat.
Az olasz jobboldali kormánypárt vezetője kiemelte, a magyaroknak a brüsszeli bürokrácia és az autonómia között kell majd választania.
A vártnál is sokkal jobb inflációs adatot közölt szerda reggel a KSH, ezzel két hónapja a jegybanki célsáv alatt mozog a fogyasztói árak emelkedése. Ilyen adatra még az elemzők sem számítottak, az iráni háború úgy tűnik, nem rengette meg a magyar gazdaságot.
A legtöbb szempontból magyarok a kiskereskedelem óriásai.
A brit miniszterelnök azzal fenyegetőzött, hogy lefoglalja az orosz hajókat, ám Vlagyimir Putyin egyetlen húzással kártyavárként döntötte össze a londoni kardcsörtetést.
Hol húzódik a határ a szerkesztői mérlegelés és a közérdekű tájékoztatás teljessége között?
