Nyomja meg a piros gombot és nyugodjanak békében!

„A parlament ugyanis korábban elfogadott egy törvényjavaslatot, mely a hidraulikus-repesztéses és horizontális fúrási eljárást szabályozná az államban. Mivel azonban a helyi kormányzó megvétózta a javaslat jogerőre emelkedését, legalább 72 szavazatra volt szükség, hogy a támogatók felülírják a vétót. A képviselőnő, az ellenzők táborának egyik oszlopos tagjaként napokig lobbizott a törvény ellen, a döntő pillanatban viszont mégis »igent« nyomott rá. A mikrofonban hallani is lehetett a hangját: »Oh, a csudába, véletlenül zöldet nyomtam«. Utólag persze ő is magyarázkodott, kimerültségre hivatkozva.

Sokaknak valószínűleg ez csupán egy tragikomikus történet, nekem azért egy kicsit több. Akinek bármi köze van az olaj- és gáziparhoz tudja, hogy a kitermeléshez kapcsolódó gazdasági, környezetvédelmi kérdések kezelése egyáltalán nem olyan egyértelmű kérdés. Köznapi nyelven fogalmazva, kell az energia, hiszen a gazdaságunk, az életünk gyakorlatilag az olajra és gázra épül, kétségtelen viszont, hogy számos negatív következménye is van a fosszilis energiahordozók használatának: a közlekedés által okozott légszennyezéstől kezdve, a finomítás szén-dioxid kibocsátásán keresztül a kitermelés földalatti és -feletti hatásairól nem is beszélve. Van is vita és harc bőven minden oldalról. A »repesztés« néven elhíresült forradalminak tekintett eljárás szintén ellentmondásos terület. Bár elképesztő mértékben növeli a készleteket - Amerikában például ennek köszönhetően 30-ról 100 évre nőtt az ország (földgáz) készletezési mutatója -, de sokak szerint az eljárás veszélyeztetheti például az ivóvízbázisokat.”