A politikából nem zárom ki érzéseimet

„Mégis mivel tudták elcsábítani, hogy második Szijjártó Péter legyen?

Szijjártó Péter a kormányfő nemzetközi kapcsolataiért felel majd, én pedig a kormány nemzetközi kommunikációjáért. Ezek jól lehatárolt, eltérő feladatok. Vonzott a feladat, amelyre Giró-Szász András hívott. Elemzőként jócskán beleártottam magam ebbe a területbe, ismerem a külföldiek véleményét, vitastílusát, érvkészletét, és elég sok ötlet motoszkált a fejemben arról, hogy mivel lehetne segíteni.

Elemzőként sem tagadta, hogy nem független, de az új posztján hivatalból is lojálisnak kell lennie a kormánnyal. Minden intézkedésükkel azonosulni tud?

Anélkül, hogy a részletekbe belemennék: nekem sem az nem tetszik, ha bunkósbottal próbáljuk a külföldi partnereink fejébe verni a kormány üzenetét, sem az, ha örökké védekezünk. Viszont azt is tudom, hogy ha kizárólag abban a keretben vizsgáljuk, magyarázzuk a világot, amelyet szenvedélyes kritikusaink alkottak, Magyarország nem győzhet.

Önnek is voltak szemléletváltásai? Tartósak a pártszimpátiái?

A politikából – ami a munkám anyaga is – nem zárom ki az érzéseimet, de az eszemé az elsőbbség. A politikai véleményem nyitott könyv, mindent elmondok, amit szeretnék, az a kevés viszont, amit megtartok, tényleg nem tartozik másra. (...)

Új posztján mennyi időre tervez? Gondolja, hogy innen is van visszaút?

A geocaching arra is jó volt, hogy megtudjam, nem lennék elveszett akkor sem, ha nem a politikával való foglalatosságból kellene megélnem. Az elnöki hivatali évek után megtapasztaltam, milyen könnyen visszafogad elemzőként a közélet és a média. Új feladatom persze politikai értelemben élesebben exponált. Ám most az előttem álló feladat, és nem az foglalkoztat, hogy a talán 2035 után bekövetkező visszatérésemen aggodalmaskodjak.”